A Portfolio konferenciáján ismertette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szerdai Kormányinfón bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.

Az eseményen indításként elmondta, nem lesz jó a harmadik negyedéves GDP-adat, de a jövő évi nyitó már igen, akár 3 százalék feletti is, és 2026-ra reális a 4 százalék feletti növekedés.

A gazdaságvédelmi akcióterv pilléreit megerősítve elmondta, a megfizethető lakhatás, a jövedelmek vásárlóerejének növekedése és a vállalkozókat segítő Demján Sándor program áll a kormányzás homlokterében.

Lakhatás - "ez válság"

Bejelentette, 5 év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. Emellett megfizethető négyzetméterárakra van szükség, amely Budapest esetén egymilliós négyzetméterárat jelent, a lakáshitel-kamatoknak pedig vissza kell térnie az 5 százalék alá. Nemcsak Budapesten, hanem Debrecenben is 12 év szükséges ahhoz, hogy egy 75 négyzetméteres lakást meg tudjanak venni - mondta.

Bevallotta, a budapesti lakásárak elszabadulásának mértékére nincs nemzetközi példa, ez húzza a bérletárakat, amelyekre egy fiatalnak bevétele bő felét el kell költenie, "a lakbér a legnagyobb rezsi".

Az OECD szerint - idézte - ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez mérve 30 százalék felett van, az lakhatási válság, 40 százalék feletti a kritikus a szint.

Jelezte Budapesten 800 ezer háztartás él, ebből 140 ezer hosszútávú bérletben van, 18 százaléka a lakosságnak a bérleti piacon van, ez a 18 százalékos szám nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas.

Közölte, az airbnb-válságot az önkormányzatoknak kellett volna megoldani, de nem tettek semmit, ezért a kormány fog beavatkozni: a kormány két évig nem ad ki engedélyt új airbnb-re Budapesten. Emellett jelentős adóemelést is tervez erre vonatkozóan a kormány.

Szabályozásra készülnek a bérleti szerződések terén, illetve kollégiumi férőhely biztosítás is szerepel az elképzelések közt, ezt "az egyetemek helyett" végzi a kormány majd.

Folytatódni fog a lakásfelújítási program, ezúttal azonban a szegényebb települések lesznek a körben.

A nyugdíjpénztárak feltörése és a SZÉP-kártya juttatásainak 50 százalékos felhasználása esetében egyaránt ugyanazon felújítási munkálatokat lehetne finanszírozni, mint az otthonfelújítási program esetében.

Megélhetési ügyek

Közölte, 2028-ra kell eljutni az 1000 eurós szintre a minimálbért tekintve és egymilliós bruttó átlagkeresetre. Előbbihez "nem kell nagy erőfeszítéseket tenni", utóbbihoz viszont igen, ráadásul Nagy Márton nem tartja lehetségesnek, hogy olyan nagy reálbér-növekedés legyen a jövőben, mint most (10 százalék).

Az "egymilliós" kérdéshez szerinte jelentős gazdasági és termelékenység-növekedésre van szükség Magyarországon.

Szólt a munkáshitelről is, ezek részletei "már a kidolgozás végén" vannak, 4 millió forint hitelösszeg áll majd rendelkezésre 0 százalékos kamattal. "Az a kérdés, hogy 17-22 éves korosztály megfelelő-e, tehát ezt kell-e szűkíteni vagy bővíteni."

Demján Sándor program

Nagy Márton szerint a legkisebb cégek ma nem hitelképesek, nincs tőkéjük, ezzel kell elsősorban foglalkozni, meg kell duplázni a legkisebbek "méretét", és duplájára kell emelni a hazai kkv-k észarányát a teljes exporton belül, de fontos cél még a digitalizáció és a hitelezés duplázása is.

Bejelentette, a kormány indít egy kkv-finanszírozási programot, 30 százalékos tőkeemelést hajt végre az MKIK és a Kavosz bevonásával a vállalatoknál, amit eszközberuházásokra lehet elkölteni.

Növelni fogják a cégek netes elérhetőségét is.

Az exportösztönzés felelőse az Eximbank lesz, "a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamattal pörög majd".