Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Insurance agent presentation and consultations with a lawyer or insurance agent. Law and insurance.
Nyitókép: scyther5/Getty Images

Nem panaszkodhat a magyar biztosítási piac – vagy mégis?

A Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak díjbevétele meghaladta az 1560 milliárd forintot 2023-ban, ez mintegy 5 százalékkal több az előző évinél – mondta a szövetség elnöke a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján. Erdős Mihály jelezte: a magyar biztosítási piac díjbevételének több mint 90 százalékát a Mabisz-tagok adják.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a nem-élet üzletág díjbevételei változatlanul nőttek, 12,8 százalékkal, 957 milliárd forintra. Az élet területen ugyanakkor a díjbevételek 5,4 százalékkal, 606 milliárd forintra csökkentek tavaly, ezen belül az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele esett vissza jelentősebben – ismertette.

A Mabisz-tagok csaknem 123 milliárd forint biztosítási adót fizettek be a költségvetésbe 2023-ban, 10,1 százalékkal többet, mint az előző évben,

a befizetett extraprofit adó pedig meghaladta a 88 milliárd forintot, ami 73,6 százalékkal volt több, mint 2022-ben

– közölte a szövetség elnöke.

Erdős Mihály elmondta: az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az előző évi 240 milliárd forintról 144 milliárd forintra csökkent 2023-ban, ezzel korrigálva az élet területen a díjbevételek 12,3 százalékkal emelkedtek.

A Mabisz adatai szerint tavaly a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 15 százalékkal nőtt, a vállalati vagyonbiztosításoké 2 százalékkal, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké (kgfb) 12 százalékkal, a cascoé pedig 21 százalékkal.

Holló Bence, a Mabisz elnökhelyettese kiemelte:

a nyugdíjbiztosítási szegmens kifejezetten jól teljesített, és erre számítanak hosszú távon is.

Tavaly a nyugdíjbiztosítások díjbevétele 11 százalékkal 150 milliárd forintra bővült, a biztosítási szerződések száma csaknem 490 ezerre nőtt az előző évi 453 ezerről.

Az idén márciusi lakásbiztosítási kampány kapcsán Erdős Mihály elmondta, hogy jelenleg 3,3 milliós a lakásbiztosítási állomány. A Mabisz elnöke úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a kampány során nemcsak a felmondás lehetőségével élnek majd az ügyfelek, hanem új biztosításokat is kötnek.

A szövetség elnöke élénk kampányra számít, tapasztalataik szerint már most egyre több ügyfél érdeklődik a lehetőségek iránt. Erdős Mihály felhívta a figyelmet az alulbiztosítottság elkerülésének fontosságára, illetve arra, hogy a lakásbiztosítási kampány lehetőség a szerződések értékállóságának biztosítására.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×