Infostart.hu
eur:
367.15
usd:
328.75
bux:
141776.99
2026. október 7. szerda Amália
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Döntött az alapkamatról az új összetételű monetáris tanács

Maradt a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos betéti kamatszint is.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatmeghatározó ülésén.

A monetáris tanács február 28-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.

A kamatfolyosó két szélén, az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén sem változtattak.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Ismeretes, a keddi kamatdöntő ülésen új tagként már Kovács Zoltán is szavazhatott, miután az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn aznapi kezdéssel támogatta megválasztását. Búza Évát szintén támogatták, ő április 6-án kezdheti meg a munkát az MT-ben. Az új tagok választására Parragh Bianka március 23-án, valamint Kocziszky György április 6-án lejáró mandátuma miatt vált szükségessé.

A Reutersnek az ügyre rálátó két forrás korábban azt mondta, Búza Éva kerülhet be hamarabb és Kovács Zoltán később a testületbe. A londoni hírügynökség egyébként azzal számolt, hogy miután a kilenc tagú testület az elmúlt években mindig egyhangúan döntött a kamatokról, a két új tag érkezése nem valószínű, hogy felborítaná az erőegyensúlyt még amellett sem, hogy a kormány irányából az utóbbi időszakban többször is érkeztek kamatcsökkentést sürgető jelzések.

A 24.hu nemrég hosszasan elemezte, hogy míg „a kormány a gázt nyomja (és kamatot csökkentene), a jegybank a féket”, és ennek a jelenlegi érzékeny gazdasági helyzetben milyen veszélyei lehetnek.

Búza Éva hétfői bizottsági meghallgatásán – képviselők felvetéseire adott válaszában – egyébként kiemelte: a jegybank elnöke nem rendelkezik a tanácstagokra befolyással, utasításokra sincsen joga, a tagok függetlenek. A kormány és a jegybank egyformán elkötelezett az infláció mihamarabbi letörése mellett – mondta, hozzátéve, hogy monetáris és fiskális politika együttműködésére szükség van a kialakult helyzet megfelelő kezeléséhez. Az árfolyamra vonatkozó kérdésekre leszögezte: a jegybanknak nincsen árfolyamcélja.

Kovács Zoltán szerint egységes a kép: mindenki azért tesz, hogy egy számjegyű infláció legyen Magyarországon. Matolcsy György pedig nem a főnökük lesz – mondta.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Csúnya mínuszban az OTP!

Csúnya mínuszban az OTP!

Európában negatív hangulatban telik a kereskedés. Délelőtt megütötték az eurót, és meredeken emelkedni kezdtek a francia hozamok is, miután az EKB egyik döntéshozója bemondta, hogy a francia helyzet nem olyan, hogy a jegybanknak be kéne adatkoznia. A tőzsdén különösen a francia bankrészvények kerültek nyomás alá. Idehaza különösen az OTP teljesít rosszul, a bankrészvény közel 3 százalékos mínuszban áll szerda délután. Piacmozgató események szempontjából ma Amerikára lesz érdemes figyelni, ugyanis szerda este jelenik meg a Fed legutóbbi ülésénke jegyzőkönyve. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×