Infostart.hu
eur:
388.16
usd:
335.86
bux:
123500.51
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Döntött az alapkamatról az új összetételű monetáris tanács

Maradt a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos betéti kamatszint is.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatmeghatározó ülésén.

A monetáris tanács február 28-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.

A kamatfolyosó két szélén, az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén sem változtattak.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Ismeretes, a keddi kamatdöntő ülésen új tagként már Kovács Zoltán is szavazhatott, miután az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn aznapi kezdéssel támogatta megválasztását. Búza Évát szintén támogatták, ő április 6-án kezdheti meg a munkát az MT-ben. Az új tagok választására Parragh Bianka március 23-án, valamint Kocziszky György április 6-án lejáró mandátuma miatt vált szükségessé.

A Reutersnek az ügyre rálátó két forrás korábban azt mondta, Búza Éva kerülhet be hamarabb és Kovács Zoltán később a testületbe. A londoni hírügynökség egyébként azzal számolt, hogy miután a kilenc tagú testület az elmúlt években mindig egyhangúan döntött a kamatokról, a két új tag érkezése nem valószínű, hogy felborítaná az erőegyensúlyt még amellett sem, hogy a kormány irányából az utóbbi időszakban többször is érkeztek kamatcsökkentést sürgető jelzések.

A 24.hu nemrég hosszasan elemezte, hogy míg „a kormány a gázt nyomja (és kamatot csökkentene), a jegybank a féket”, és ennek a jelenlegi érzékeny gazdasági helyzetben milyen veszélyei lehetnek.

Búza Éva hétfői bizottsági meghallgatásán – képviselők felvetéseire adott válaszában – egyébként kiemelte: a jegybank elnöke nem rendelkezik a tanácstagokra befolyással, utasításokra sincsen joga, a tagok függetlenek. A kormány és a jegybank egyformán elkötelezett az infláció mihamarabbi letörése mellett – mondta, hozzátéve, hogy monetáris és fiskális politika együttműködésére szükség van a kialakult helyzet megfelelő kezeléséhez. Az árfolyamra vonatkozó kérdésekre leszögezte: a jegybanknak nincsen árfolyamcélja.

Kovács Zoltán szerint egységes a kép: mindenki azért tesz, hogy egy számjegyű infláció legyen Magyarországon. Matolcsy György pedig nem a főnökük lesz – mondta.

Címlapról ajánljuk
Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány
kormányinfó

Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány

„Két kémbotrányról beszélünk, mind a kettő a Tisza Párté. Az egyik botrány egy újságíró fedőtevékenységű ügynöké. Ha valaki a Watergate-nél nagyobb botrányt szeretne, ez biztos, hogy nagyobb.” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számos kérdésre válaszolt titkosszolgálati ügyekkel kapcsolatban, de sok kérdés irányult a benzin, a Mi Hazánk és Ukrajna témájára is.

Katar elzárja a gázcsapot, 3-5 évnyi kemény helyreállítás jön – Szakértő: a piac kimozogja

A katari állami energiavállalat vis maiorra hivatkozva felfüggeszti egyes hosszú távú cseppfolyósított földgázszállítási szerződéseit több európai és ázsiai partnerrel, miután egy iráni rakétatámadás súlyos károkat okozott létesítményeiben. A fejlemény várhatóan tovább szűkíti a globális LNG-kínálatot. A lehetséges következményekről Deák András energiapolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Újabb fordulatok a háborúban - Mi történik a piacokon?

Újabb fordulatok a háborúban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és Európában is eséssel indult a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×