A fogyasztói árak csökkenése 2023 második felében felgyorsul és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba - tette hozzá.

Az első két hónap inflációs folyamatait elemezve, elmondta, hogy a februári adat (25,4 százalék év/év) megfelelt a várakozásoknak. Az élelmiszerek - és azon belül is a feldolgozott élelmiszerek - drágulása historikusan és nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, azonban az áremelkedés üteme februárban már második hónapja csökkent. Ezzel szemben a piaci szolgáltatások árazása a jelentős januári átárazások miatt emelkedő pályán maradt - fűzte hozzá.

Az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi - derül ki az MNB negyedéves jelentéséből.

Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: 2023-ra 15,0-19,5 százalék közötti éves átlagos inflációt jeleztek előre, amely megegyezik a decemberi prognózissal. Az adóhatásoktól megtisztított maginfláció idén a 16,9-19,4-es sávban alakulhat, míg három hónapja 14,9-17,4 százalékkal számoltak.

A jegybank 2024-ben 3,0-5,0 százalékos sávba várja az inflációt, míg tavaly decemberben 2,3-4,5 százalékot prognosztizált.

Az energia és élelmiszeráraktól megtisztított inflációs prognózisát 2024-re a jegybank a decemberi 3,2-5,5 százalékról 4,4-6,4 százalékra emelte, 2025-re pedig változatlanul 3,0-3,6 százalékon hagyta.

Balatoni András az infláció mérséklődésnek külső tényezői között a csökkentő energia-nyersanyagárakat és szállítási költségeket említette. A gázárak a háború előtti szintek alá estek a szállítási költségek a világjárvány előtti szintek alá süllyedtek - mondta.

A jegybank elemzése szerint a csökkenő lakossági fogyasztás "fegyelemzőleg hat" az árazási magatartásra és a második félévben segíti a dezinflációs folyamatok felgyorsulását.

A vállalatok inflációs várakozásai minden ágazatban, különösen a kiskereskedelemben, jelentősen csökkentek - hívta fel a figyelmet Balatoni András.

A reálgazdasági kilátásokról elmondta, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye tovább csökkent - negyedéves és éves alapon is - azonban az év közepétől élénkülhet a gazdaság a kedvező fundamentumoknak, valamint a magas foglalkoztatottságnak köszönhetően. A gazdasági növekedés a jegybank számítása szerint 2023-ban 0-1,5 százalék között lehet a korábban várt 0,5-1,5 százalék helyett, 2024-ben és 2025-ben pedig változatlanul 3,5-4,5 százalék, illetve 3,0-4,0 százalék.

A munkaerőpiac nem reagált a konjunktúra lanyhulására, nagyon élénk a munkaerőkereslet, rekord szinten van a foglalkoztatottság - mondta a jegybank igazgatója. A jegybanki márciusi Inflációs jelentésében 3,6-3,7 százalékos munkanélküliséggel számol 2023-ra, amely 2024-re 3,1-3,6 százalékra csökkenhet.

A munkaerőpiac továbbra is feszes, és magas szinten stabilizálódhatnak a bérek emelkedése

- mondta.

A jegybank szerint a bruttó keresetek a versenyszférában 14 százalék körül nőhetnek, és erre a vállalati profitok dinamikus emelkedése is teret biztosít - fogalmazott. A béremelkedés üteme jövőre 10 százalék körüli szintre lassulhat.

Az MNB negyedéves jelentése szerint a fogyasztói árak növekedése 2022. szeptember óta meghaladják a nominális béremelkedést, vagyis már több mint fél éve csökkennek a reálbérek éves alapon. A friss várakozás szerint a reálbérek éves átlagban 0,6-1,4 százalékkal csökkennek 2023-ban, míg jövőre 2,1-3,3 százalékos emelkedés várható.

A háztartások fogyasztási kiadásai az idei 1,1-2,0 százalékos csökkenés után jövőre 2,1-3,1 százalékkal emelkedhetnek.

Az energiaárak csökkenése segíti a hiánycélok elérését, de szükséges a feszes költségvetés a hiánycélok teljesítéséhez - hívta fel a figyelmet Balatoni András. A jegybank adatai szerint idén tartható lesz a kormány 3,9 százalékos hiányterve (ESA), amely 0,4 százalékponttal haladja meg a decemberi prognózist. A GDP-arányos államadósság 2025 végére 65 százalékra csökken - mondta az igazgató.

Tavaly a folyó fizetési mérleg egyenlege elérte mélypontját, a hiány a GDP 8,1 százalékára emelkedett a megugró energiaárak miatt. A nettó energiaszámla a GDP 4 százalékáról 10 százalékra emelkedett. A jegybank várakozásai szerint 2023-tól - a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan - a folyó fizetési mérleg hiánya megfeleződhet és az ország külső finanszírozási képessége 2024-tól pozitívvá válik.

Balatoni András kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem számolnak az élelmiszer-árstopok kivezetésével. A kivezetés egy százalékponttal emelheti az inflációt, de sok múlik a kereskedők viselkedésén.