eur:
396.36
usd:
370.72
bux:
70378.92
2024. június 23. vasárnap Zoltán
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Megszűnik a hitelmoratórium

Az év végével, erről Nagy Márton gazdasági miniszter tett bejelentést.

Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a koronavírus világjárvány negatív gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a kormány számos intézkedést hozott a háztartások és a vállalkozások megvédése, terheik csökkentése érdekében. Az első ilyen intézkedések egyike volt az átmeneti fizetési moratórium 2020. márciusi bevezetése, amely valamennyi lakossági és a vállalati ügyfélre egyaránt vonatkozott.

Mára azonban a moratóriumban lévők száma jelentősen lecsökkent, így a kormány nem hosszabbítja meg a moratórium év végével lejáró hatályát. Szem előtt tartva a családok és a vállalkozások megvédését, a kormány segítséget nyújt a tartozások visszafizetésében,

a törlesztőrészletek ugyanis a moratórium kivezetése után sem emelkedhetnek.

A moratóriumot a kormány kezdetben 2020 év vége helyett előbb 2021 júniusa, majd októbere végéig hosszabbította meg. A járványhelyzet gazdasági hatásainak enyhülésével párhuzamosan, 2021 novembertől a törlesztési moratórium célzottan, már csak egyes kiemelten sérülékeny társadalmi csoportok (nyugdíjasok, gyermeket váró és nevelő adósok, közfoglalkoztatottak, illetve azok, akiknek a járvány hatására csökkent a jövedelmük), valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások (árbevételük legalább 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest) számára maradt elérhető, amennyiben nyilatkoztak rászorultságuk indokoltságáról előbb 2021. október végéig, majd 2022. július végéig.

Az egyre nagyobb számban kilépő ügyfelek miatt

2022. augusztusra már csak a vállalati hitelek mindössze 1 százaléka, a lakossági hiteleknek pedig csak 3 százaléka vett részt a célzott fizetési moratóriumban,

amely azóta tovább csökkent. Döntése során a kormány mérlegelte, hogy a kamatstop – amely 350 ezer családot és 60 ezer vállalkozást érint – már megfelelő védelemmel szolgál, így a moratórium fenntartása nem indokolt.

Szem előtt tartva a lakosság és a vállalkozások megvédését, valamint a szankciók okozta gazdasági és inflációs helyzetet, a kormány következőkről döntött:

(1) jogszabályban garantálja, hogy a moratórium kivezetése ellenére az ügyfelek által fizetendő havi törlesztőrészlet 2023 januárjától ne emelkedhessen a moratóriumban való részvétel során felhalmozódó kamatok és díjak miatt;

(2) továbbá rögzíti, hogy a tartozás visszafizetése a futamidő meghosszabbításával valósulhat meg.

A kormány továbbra is mindent megtesz a családok és a vállalkozások megvédése érdekében,

már 11 intézkedésből áll a szankciók elleni védelmi vonal.

Támogatják az energiaintenzív vállalkozásokat,

  • Gyármentő Programot hirdettek,
  • rendkívül kedvezményes hiteleket biztosítanak a Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá
  • a kkv-kra is kiterjesztették a kamatstopot. A családokat pedig
  • a rezsicsökkentés,
  • a kamatstop,
  • az élelmiszerárstop és
  • a diákhitelekre
  • kiterjesztett kamatstop védi.

Címlapról ajánljuk
Főbb ingatlanpiaci tendenciák 2023-ban – nézzen rá az értéktérképre

Főbb ingatlanpiaci tendenciák 2023-ban – nézzen rá az értéktérképre

2023-ban országosan közel 30 százalékos forgalomcsökkenés és 8 százalék körüli nominális drágulás volt itthon az ingatlanpiacon. A drágulás azonban a magas infláció miatt közel kétszámjegyű reálár-csökkenést hozott - derült ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép összesítéséből.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.24. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanár
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×