2022 harmadik negyedévében a GDP volumene 4,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt harmadik negyedévi adathoz viszonyítva nem változott – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ipar teljesítménye 9,6, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 1,8%-kal nőtt, a mezőgazdaságé a nyári súlyos aszály következtében 39,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,6 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás (11,5 százalék), valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (10,6 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal, az információ, kommunikációé 5,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 5,3 százalékkal emelkedett. A kereskedelem 5,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, valamint az ingatlanügyletek hozzáadott értéke egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. A humán-egészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 6,9 százalékkal, az oktatásé 2,8 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2022. harmadik negyedévi, 4,0 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, az ipar 1,7, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (0,9 százalékponttal), valamint a szállítás, raktározás (0,7 százalékponttal) növelte a GDP-t.

A növekedést 1,8 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése.

Felhasználási oldal:

A háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a féltartós termékeké 7,0, a szolgáltatásoké és a tartós termékeké 5,7, a nem tartósaké 1,9 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,0 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,8 százalékkal emelkedett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 1,4 százalékkal nőtt – olvasható.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 999 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (14,1 százalékkal) bővült, mint az importé (10,6 százalék). A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 13,7, míg a behozatal 9,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 16,4, importja 18,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2022. harmadik negyedévi, 4,0 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 2,3 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,8 százalékponttal lassította azt. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.

2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:

a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.

A termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 2,9, az építőiparé 0,1 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,2, a szolgáltatásoké 0,7 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,7 és a közösségi fogyasztásé 0,6 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,6 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export volumene 4,6, az importé 4,0 százalékkal bővült.