eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
Budapest, 2022. május 24.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor (b8) ötödik kormányának tagjai, miután átvették kinevezési okmányukat Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2022. május 24-én. Balról jobbra Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Palkovics László technológiai és ipari miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Lázár János építési és beruházási miniszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszt
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szombat este megjelent az extraprofitadóról szóló rendelet

Váratlan időpontban tette közzé a kormány az elmúlt hetekben bejelentett kiigazítás részleteit.

A szombati Magyar Közlönyben hirdették ki "A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról" című rendeletet. Érdekes, hogy egy hétvégi napot választott a költségvetést rendbe hozó intézkedések kihirdetésére, azonban ez nem teljesen szokatlan a kormánytól, mert korábban is volt arra példa, hogy a fontos, de nem feltétlenül nagy népszerűségnek örvendő lépéseit egyedi időpontokban jelentette meg – írja a Portfolio.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is.

A 11 oldalas és 15 fejezetből álló kormányrendelet felsorolja az elmúlt néhány hétben bejelentett különadók és adóemelések részleteit. Ennek megfelelően megtaláljuk benne

  • "az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók" szabályait,
  • a légitársaságok hozzájárulásának nevezett különadót,
  • a cégautóadó emelését,
  • a gyógyszerforgalmazási törvény módosítását,
  • az energiaellátók jövedelemadójának módosítását,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés új szabályait,
  • a népegészségügyi termékadó módosításait,
  • a távközlési adó változtatását,
  • a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását,
  • a biztosítási adóról szóló törvény változtatását,
  • a jövedéki adóról szóló törvény módosítását,
  • a kiskereskedelmi adó szabályainak változását,
  • a bányászati törvény eltérő szabályait.

A legtöbb változás idén július elsejétől lép életbe.

Mint ismert, az elhúzódó háborús helyzet miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban. Az alapok célja, hogy a kormány a továbbiakban is megvédje a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassa a haderőfejlesztést.

A rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jön létre. Megjegyezték: az alapok bevétele nagyobb részt az extrapofit-különadók befizetése lesz - 800 milliárd forint -, valamint egyéb költségvetési bevételek.

A különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban. A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Mol-nak kell fizetnie.

A rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez járulnak hozzá az egyéb költségvetései bevételek is, így emelkedik az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautóadó, emelkedik a bányajáradék, egyes, nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, emelkedik a népegészségügyi termékadó - például az energiaitalok és sós snackek esetében - és egyes alkalmi munkák utáni adók.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 29. 15:14
×
×
×
×