eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Állami beruházásokat halasztanak el, magukon is spórolnak a minisztériumok

A csütörtöki Kormányinfón elhangzott bejelentések további részleteiről számolt be háttérbeszélgetésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Elhangzott: a két új, rezsivédelmi és honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljait ne fenyegesse veszély és szükség esetén készen álljon a hadsereg az ország területi épségének megvédésére. Az idei és a 2023-as költségvetésben létrehozandó két új alap technikailag hasonlóképpen fog működni, mint az eddigi járvány elleni védekezési alap - tudósított a Portfolio.hu.

Ezeket az alapokat fel kell tölteni, ennek érdekében ezeket az adókat napokon belül be fogja vezetni a kormány - erősítette meg a két miniszter a Kormányinfón elhangzottakat. Rogán Antal közölte: ezek parlamenti jóváhagyására nincs szükség, majd utólag, ha a veszélyhelyzet véget ér, akkor kell a parlamentnek is elfogadnia.

Elkezdődik a 2023-as költségvetés elfogadása,

azért, hogy a kormány egy válságálló gazdaság irányába tegyen lépéseket. Ehhez szükségesnek nevezte a teljes foglalkoztatottság megvédését, a nyugdíjasok védelmét ("nem spórolnak" rajtuk), valamint a családtámogatások (bennük a kiegészítő támogatások, a CSOK és a falusi CSOK) változatlan összegű fenntartása - utóbbiaknál a támogatás szerkezetében lehetnek változások.

A rezsicsökkentés családokra vonatkozó részét változatlan módon kívánják fenntartani, arról pedig majd később dönt a kormány, hogy a cégek és állami társaságok maradnak-e ebben a körben (de rövid távon rövid távon az egyetemes szolgáltatói körnél nem lesz változás).

Számszerűsítve a 700 milliárd forintos rezsivédelmi alap megoszlása Nagy Márton szavai alapján:

  • 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben (a piaci és a csökkentett ár közti különbség)
  • 200-300 milliárd forint az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja

A minisztériumok magukon is spórolnak, ezt a Kormányinfó után itt is elmondták a miniszterek. Mint délután a gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, a növekvő bevételeket főként az extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt (idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék GDP-arányosan). A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat átütemezik, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat ösztönzik.

  • A kiadási oldal csökkentése 60,
  • a bevételek növekedése (adók) pedig 40 százalékban

járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10 százalékot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

Kiderült még, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás támogatása nem változik.

Extraprofitadók

Nagy Márton rögzítette, hogy az új extraprofitadókat a különadók felett szedi be az állam, és az egész idei évre, vagyis visszamenőlegesen.

Bankok: a bankadó összege jelenleg 64 milliárd forint, mérlegfőösszeg alapján fizetik a bankok. Erre jön rá az új adó, 250 milliárd forint összegben, amit a hitelintézetek fognak fizetni kamateredményük alapján. Nagy Márton szerint a bankoknál 350-400 milliárd forintnyi extra profit csapódik le, ennek a kétharmadát vonja el a kormány. A 2021-es adatok alapján vetik ki. Amelyik banknak több lakossági betétje van, az többet fizet arányosan, mintha a mérlegfőösszege alapján fizetne.

A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztéséről a korábbiak után kiderült, hogy a postai és államkincstári tranzakciókhoz nem nyúlnak (mint ismert, a maximum díjat 6000 forintról 10000 forintra emelik).

A Revolutot és a Transferwise-t is be szeretnék vonni ezen adó hatálya alá.

A biztosítási adó esetében az adóalap nem változik, a kormány a kulcsot emeli, így az eddigi 120 milliárd forint helyett 170 milliárd forint folyhat be ebből a szektorból.

Energiaszektor:

A szénhidrogén bányajáradékot a háromszorosára emeli, 65 milliárd forint helyett 180 milliárd forintot fognak fizetni az érintettek, vagyis 120 milliárd forint a plusz állami bevétel.

Amíg fennáll a spread a Brent és az Ural olaj ára között, a kormány ezt 25 százalékban elvonja. Ezzel 120-130 milliárd forintnyi többletbevételhez jut az állam.

A bioetanol- és bioüzemanyag-termelők, valamint a keményítőgyártók magasabb adó alá kerülnek, ettől 50 milliárd forintos pluszt vár a kormány.

A kiskereskedelemben a sávos különadó emelkedik, erről korábbi cikkünkben beszámoltunk. A Portfolio cikkéből kiderül, hogy tavaly a szektor 80 milliárd forintnyi különadót fizetett, idén ez felmehet a forgalom növekedése miatt 90 milliárd forintra és erre jön rá az emelés, ami 60 milliárd forintnyi többletbevétel az államnak. A különadó alapja a folyó évi árbevétel, vagyis a 2022-es lesz.

A telekommunikációs szektorról is kiderült már, hogy egy új, forgalmi típusú adót kap. Még nincsen meg az összes részlet, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki.

A légitársaságokra kivetett adó olyasmi lesz, mint ami több európai országban (például Németországban, Franciaországban, Hollandiában) már létezik. Mint arról beszámoltunk, utasindulásonként kell fizetni, 10 eurót fejenként. Most kiderült, hogy a kormány a földi kiszolgáló cégre terheli az adót (ez a Celebi) és ők beszedik a légitársaságoktól.

A gyógyszerforgalmazók által fizetendő adó mértéke már ismert volt, pontossá vált azonban, hogy kiket érint: mindenkit a gyógyszertárak kivételével. Ezek a gyógyszercégek nem rendelkeznek termeléssel (példaként említette Nagy Márton a Sanofit, a Bayert, a Glaxo Smithkline-t), és a két nagykereskedő cég lesz még az adó alanya, a Hungaropharma és a Phoenix.

A reklámadóról, amelyet mint az Infostart is megírta, csak felfüggesztettek korábban, 2022. december 31-ig, ismertté vált, hogy az alapja a nettó árbevétel lesz, annak a 2,5 milliárd forintot meghaladó része után kell fizetni. Az idei, folyó üzleti év lesz az idei adó alapja.

További adóváltoztatásokat is bejelentett Nagy Márton a Kormányinfón, ezekhez most még csatlakozott az, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, ez érintheti például a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókatt.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 17:15
×
×
×
×