A puha és lyukacsos szivacsok felszívják és megtartják a vizet, innen ered ezeknek a településeknek az elnevezése: parkokkal, fákkal és tavakkal rendelkeznek nagy számban a szivacsvárosok. Ezek magukba szívják a vizet, így jobban tudják majd enyhíteni az árvizek hatását.

Annak felmérésére, hogy a városi terek mennyire képesek kezelni a felesleges vizet, a globális épített környezeti tanácsadó cég, az Arup hét, heves esőzések és súlyos árvizek által veszélyeztetett nagyvárost vizsgált meg a Terrain nevű mesterséges intelligencia- és földhasználat-elemző rendszer segítségével.

Három szempont szerint rangsoroltak

"A városok fejlődése régiónként eltérő módon zajlik: néhány kínai város sűrűbb beépítésű, magas épületekkel, míg az új-zélandi Aucklandben inkább alacsony épületeket látunk, több a tér közöttük" - mondta el a CNN-nek Thomas Sagris, az Arup digitális vízügyi kutatásának vezetője, aki szerint

egy város kialakítása befolyásolja a víz befogadására való képességét.

Minden várost három kulcsfontosságú tényező alapján értékeltek:

• a vízfelvevő zöld és kék területek, például fű, fák, tavak és tavak mennyisége;
• a talaj és a növényzet típusa;
• a vízlefolyási potenciál - annak a csapadékmennyiségnek a kiszámítása, amelyet már nem tud elnyelni a város területe, hanem tovább folyik azon.

Íme, a lista

A hét vizsgált város rangsora "szivacsossági" tulajdonságaik szerint a következő:

1. Auckland (35%)
2. Nairobi (34%)
3. Szingapúr (30%)
4. New York (30%)
5. Mumbai (30%)
6. Sanghaj (28%)
7. London (22%)

Az új-zélandi Auckland az egész városra kiterjedő csapadékvíz-kezelési rendszereivel és nagy parkjaival végzett az élen. Nem sokkal maradt el ettől a kenyai főváros, Nairobi, melynek külvárosában nemzeti park található, a jelentés szerint azonban a város sűrűn lakott területein kevés vagy egyáltalán nincs zöld infrastruktúra, és

az árvizek gyakran elöntik a nyomornegyedeket.

Az indiai Mumbai Szingapúrral és New Yorkkal holtversenyben a harmadik helyen végzett a rangsorban. A következő a listán Sanghaj, az utolsó helyre pedig London került, főként azért, mert a város agyagban gazdag talaja kevésbé nedvszívó.

Gazdasági haszon is van

A jelentés szerint a városok javíthatják "szivacsosságukat", ha több parkot, rétet, zöld tetőt és egyéb zöld infrastruktúrát építenek be.

A kulcs annak megértésében rejlik, hogy hol vannak az árvízi gócpontok.

Ennek gazdasági jelentősége is lehet: egy másik jelentés szerint, amelyet az Arup a Világgazdasági Fórummal közösen tett közzé januárban, az éghajlatváltozással szemben ellenálló, természetalapú megoldásokba történő beruházások átlagosan 50 százalékkal költséghatékonyabbak, mint az ember alkotta alternatívák