Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelőjén jelentette be, hogy három hónappal tovább, május 15-ig megmarad a 95-ös benzinre és az „alap” dízelre vonatkozó 480 forint/literes maximum ár a kutakon. Az erről szóló kormányrendelet azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent.
A Magyar Ásványolaj Szövetség információi alapján az árstop miatt eddig három töltőállomás volt kénytelen lehúzni a rolót, de szerintük a folyamat folytatódni fog, sőt, fel is fog gyorsulni, tehát tömeges kútbezárásokra lehet számítani.
Grád Ottó, a szövetség főtitkára kifejtette: a kisebb vidéki töltőállomások jóval kedvezőtlenebb feltételekkel, vagyis drágán jutnak hozzá az üzemanyaghoz, tekintve, hogy a nagykereskedelmi árat továbbra is a piac szabályozza. Ráadásul ezek relatíve kisebb mennyiségeket vásárolnak, miközben a szállítást is meg kell tudniuk oldani. A szövetség tudomása szerint
ma már egyes kutak a szállítóeszközből való lefejtés pillanatában veszteséget kénytelenek elkönyvelni,
vagyis számukra a leszállított áru drágább, mint amennyit a kiskereskedelmi forgalomban kérhetnek értük (480 liter/forint).
A főtitkár arra is kitért, hogy a Magyarország térségében három olyan országról tudni, ahol szintén az állam szabályozza a kiskereskedelmi árat. Horvátországban és Szerbiában gyakorlatilag változatlan terhek mellett maximalizálták az árakat, Lengyelországban viszont eltérő utat választottak: az ár – lényegesen alacsonyabb szintű – maximalizálása mellett jelentősen csökkentették az üzemanyag-értékesítés általános forgalmi adóját.
Grád Ottó emlékeztetett: 2021. november 15-én, amikor Magyarországon a jogszabály intézkedéseit bevezették és a kormányzat meghatározta a 480 forintos literenkénti árat, a kőolajat 80-82 dolláros szinten jegyezték, míg jelen pillanatban ez 96 dollár, vagyis több mint 15 százalékkal drágult az alapanyag. Ilyen, lényegesen rosszabb piaci körülmények között, de változatlan feltételek mellett viszont képtelenség hosszú távon, hónapokig fenntartani az üzemanyag-kereskedelmet – emelte ki.
A főtitkár szerint,
ha a hatósági árszinten nem lehet emelni, akkor az áfát vagy a jövedéki adót kell csökkenteni,
hiszen ez a két adótartalom a legmeghatározóbb az üzemanyagoknál. A Magyar Ásványolaj Szövetség erről szóló javaslatait már eljuttatta a kormányzat felé, de érdemi válasz egyelőre még nem érkezett – jegyezte meg Grád Ottó arra is emlékeztetve, hogy ha nem lenne árstop, a mai piaci adózási feltételek mellett 510-530 forint körül mozogna a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi ára.
Az RTL.hu beszámolója szerint a kutak egy részén már korlátozzák, hogy mennyit lehet tankolni. Van olyan hely, ahol legfeljebb 10 liter gázolajat adnak el egy autósnak, és olyan is, ahol csak hatan tölthetik tele a kocsijukat egy nap alatt.
Arra már az állam is felkészült, hogy a benzinkutak nagy számban fogják a tevékenységüket ideiglenesen szüneteltetni – erre utal legalábbis, hogy a NAV honlapjának nyitóoldalára kikerült hétfő délután egy „Tájékoztatás üzemanyagtöltő állomás üzemszünetének bejelentéséről” – írja a Telex.
A készletek kifogytával vége
Közben a Népszava úgy értesült, hogy üzemanyag-készleteik kifogytával mindhárom Tolna megyei kútját bezárja az Androméda Kft. Ezzel Őcsény, Bogyiszló és Szedres mintegy 13 ezer lakója üzemanyag-ellátás nélkül marad – fogalmazott a lapnak Voll László ügyvezető-tulajdonos.
A kivállalkozó szavai szerint „nem lesz egyszerű helyzet”, ha a mezőgazdasági munkák kezdetén – az igények várható megugrása miatt – csak az a mintegy száz kiskútüzemeltető bezár, akik a múlt héten aláírták Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek írt közös levelüket. Ráadásul kérdéses, hogy a bezáró kutak továbbműködtetésére a kormánynál egyedül bejelentkező Mol rendelkezik-e ennyi átvételhez szükséges tartalékerőforrással – fűzte hozzá Voll László.