Az európai országok többségében 2020 második negyedévében is emelkedtek a használt és új lakások árai; az Eurostat módszerével számolt, 2015-höz viszonyított árszint még mindig Magyarországon a legmagasabb, de 2020 első negyedévével összevetve a visszaesés is hazánkban volt a legnagyobb – ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokat az OTP Ingatlanpont.

A KSH számai alapján a 2015-ös bázis időszakhoz képest 2020 második negyedévében még mindig Magyarországon volt a legmagasabb a lakásárindex (166,3 százalék) annak ellenére, hogy hazánkban a 2020 első negyedéves csúcs (177 százalék) után már csökkenés volt megfigyelhető. Hasonlóan magas értékek jellemzik Izlandot (156,3 százalék), Csehországot (151,4 százalék) és Portugáliát (152,5 százalék), azonban ezekben az országokban az árindex továbbra is növekedést mutat, így valószínűsíthető, hogy

Magyarország előbb-utóbb el fogja veszíteni vezető pozícióját.

A magyarországihoz hasonló, 6 százalék körüli csökkenés az adott időszakban csak Észtországban volt megfigyelhető. Míg a vizsgált európai országok többségében 2020 második negyedévében is áremelkedést mértek, Lettországban (–2,3 százalék) és Bulgáriában (–1,1 százalék), továbbá kismértékben az Egyesült Királyságban (–0,5 százalék) és Írországban (–0,1 százalék) is mérséklődtek az árak.

"Ezen országokban már valószínűleg a járvány megjelenése előtt csúcsra ért a piac, és a koronavírus hatásai miatt indulhatott el a csökkenés, az Egyesült Királyság esetében pedig a brexit hatásait is számításba kell venni. Azt fontos megjegyezni, hogy a valós tranzakciók alapján kalkulált árindex első közlését követően még egy évig, és akár több százalékponttal is változhat, de a trendek így is megfigyelhetők" – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Magyarországon 2014-től folyamatosan és összességében az európai uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak.

Ezt magyarázhatják az egyre előnyösebb állami ösztönzők:

• a többször bővített csok
• az 5 százalékos újlakás-áfa
• a magánerős építkezéseknél az áfa-visszaigénylés lehetősége
• a magyarországi jövedelmek folyamatos emelkedés

Emellett nagyobb teret adott az emelkedésnek az is, hogy a legutóbbi,

2008-tól induló válság idején nálunk az európai uniót jóval meghaladó mértékben csökkentek az árak.

Azt, hogy miért hazánkban volt a legnagyobb 2020 második negyedévében a lakásárindex zuhanása, ugyancsak több okra lehet visszavezetni.

• Az elmúlt hat és fél évben Magyarországon emelkedett a legnagyobb ütemben a lakásárindex, így a koronavírus nyomában jelentkező válság a magyar piacot érzékenyebben érinthette.
• Magyarországon a forgalom már a tavalyi évben is csökkent, ezen belül is a budapesti piac mutatta a legnagyobb visszaesést.
• Azzal, hogy a legdrágább területen mérséklődött legjobban a forgalom, nagyobb súlyt kapnak az olcsóbb, agglomerációs és vidéki területek.
• A magyarországi piacot a 27 százalékos áfa és a MÁP+ megjelenése is negatívan befolyásolta, főleg úgy, hogy ezek az eszközök az új építésű vagy befektetési célra vásárolt, tehát jó fekvésű, felújított, eleve magas árú ingatlanok piacát érintették.

"Feltételezhető, hogy több európai országban is megfigyelhető lesz az az irány, hogy a drágább nagyvárosi ingatlanok irányából az egyelőre olcsóbb, agglomerációs és vidéki kínálat felé mozdul el a piac, ami itt indíthat el áremelkedést, és ez összességében gátat vethet országos szinten is a további jelentős áresésnek. Az árolló záródását látjuk most Magyarországon, ahol

a budapesti ingatlanok súlya csökkent és a falusi csokos kistelepülések kerültek előtérbe.

A kereslet növekedésével viszont együtt járt a kistelepülések ingatlanárainak nagyobb ütemű növekedése is, ami valamelyest kiegyenlíti a korábbi árkülönbségeket" – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A jövő januárban bevezetendő állami ingatlanpiaci intézkedések, ha nem is hoznak azonnal látványos forgalomélénkülést, mindenképpen pozitív irányba fogják elmozdítani a hazai ingatlanpiacot. Az ingatlanfelújítás támogatásával a lakásállomány állapotának javulása is várható, amit tovább erősítenek a jövő januártól szigorodó energetikai előírások is. Valószínűsíthető, hogy az 5 százalékra csökkentett áfa miatt az új építésű ingatlanok értékesítésének aránya is növekedni fog, ami szintén ármegtartó tényező.