Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A 2020. április 28-án közreadott légifelvételen az easyJet, a Ryanair és a Lufthansa légitársaságok repülőgépei a berlini Schönefeld repülőtéren április 23-án. A légitársaságok a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett utazási korlátozások miatt nem indítják járataikat.
Nyitókép: MTI/EPA/Oliver Lang

Nagy ára van a túlélésnek a Lufthansánál is

65 nap alatt a 65 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a légiközlekedés, ennek tanulságait vonták le a németek.

Más légitársaságokhoz, így például a Wizz Airhez, a Ryanairhez, az Alitaliához, az Air France-KLM-hez hasonlóan a Lufthansának is szembe kellett nézni a járványhelyzet miatti veszteségeivel, és dönteni a következő hónapokról. A társaság - mint az Airportalon olvasható - úgy döntött, takaréklángon marad őszig, a 763 gépes flottából 100 példányt végleg kivonnak, és 2023-ig biztosan alacsonyabb bevételi szinttel számolnak, mint a járványhelyzet előtti évben volt.

Némi vigaszt az jelenthet, hogy a német állam - segély gyanánt - 25 százalékos részesedést szerez a jelenleg 1 százalékon pislákoló cégben. (A hírek szerint a német állam 9-11 milliárd euróval segítene a Lufthansán, ennek nagyjából feléért mintegy 25 százalékos részesedést kapna, valamint további 9 százalékos, osztalékra is jogosító tulajdoni hányadot.)

A vállalatvezető nyilvánosságra hozott, jövő heti közgyűlési beszédéből az is kiderül, 65 nap alatt a 65 évvel ezelőtti szintre esett vissza a légiközlekedés.

A többé fel nem szálló gépek között Boeing 747-esek és Airbus A340-esek vannak a Lufthansánál, továbbá A380-asok.

A Lufthansa-csoport átalakításával 10 légitársaság működhet tovább, ezeket azonban nem nevesítették.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×