Noha a Volkswagen és a Daimler már újra elkezdte az autógyártást, a többi kulcsfontosságú iparágban még sok helyen állnak a futószalagok. Számos autóipari beszállító is óriási problémákkal küzd, mint például a Bosch, amely az év végével Brémában egyik üzemét teljesen bezárja, vagy mint Magyarországon, az összes kölcsönmunkaerőjétől megválik.
A koronavírus okozta leállás megtépázta a Lufthansa szárnyait is. A tavaly még hatalmas nyereséget termelő, darumadárnak becézett német repülőtársaság 760 repülőből álló flottájának 90 százaléka „szárnyaszegetten” parkol a frankfurti és müncheni repülőterek betonján.
A Lufthansa főnöke, Carsten Spohr állami támogatás felé sandítva ma már egy esetleges csődbejelentést is megpengetett
annak érdekében, hogy a jelenlegi tárgyalások tárgyát képező állami szubvenciót ne kössék túl kemény feltétekhez. Azt is tervezik, hogy a flottát nagyságrendileg száz géppel csökkentik, ami azonban 10 ezer dolgozó elbocsájtását jelentené. Jelenleg a 87 ezer dolgozójuk rövidített munkaidőben, csökkentett bérért dolgozik. A törvény szerint ilyenkor járó 60 illetve családosoknak 67 százalékos csökkentett béreket a vállalat csaknem 90 százalékra kiegészíti ugyan, de még ezzel is megtakarítja a személyzeti költségek körülbelül egyharmadát.
Az állami támogatásnak több formája lehetséges:
- történhet államilag garantált hitelek formájában, ami a cég túladósodásához és csődközeli helyzethez vezethet, vagy
- az állam tőkeemeléssel friss tőkét juttathat az 1997 óta teljesen privatizált vállalatnak, és tulajdonosként száll be a cégbe.
Utóbbi lehetőséget Markus Söder bajor miniszterelnök, az SPD elképzelésével szemben csak csendestársként tudja elképzelni, a menedzsmentben való aktív részvétel nélkül.
Azt, hogy mennyire bajban van a német légitársaság, jól illusztrálja az is, hogy a cégnek a túléléshez a 3,8 milliárd eurós piaci kapitalizációja több mint duplájának megfelelő likviditásra lenne szüksége. Ezért is nagy a veszély, nehogy külföldi „sáskák” rácsapjanak a német gazdaság gyöngyszemére. Persze a sokkal tőkeerősebb konkurencia,
a Ryanair és az Easyjet is árgus szemekkel figyeli, hogy hol lehetne „elcsipkedni falatokat a német darumadár tányérjából”.
A Lufthansa főnöke szerint az európai légi forgalom normalizálódásával 2023 előtt nem lehet számolni.
Megy a birkózás a pénzügyi segítség formájáért
A koronavírus éreztetni fogja hatását a közös európai devizára is. Az euró bevezetése előtt a hagyományosan mindig államháztartási hiányokkal küzdő és puha devizákkal rendelkező dél-európaiak: Olaszország, Spanyolország és Franciaország a válság kezelésére és a gazdaságaik talpra állítása érdekében nem tudnak élni a leértékelés eszközével, ezért az erős és fegyelmezett államháztartással, mi több, a tervezettnél jóval több adóbevételt beszedő, és a GDP alig 60 százalékának megfelelő, alacsony államadóssággal jól álló Németországtól várnak segítséget. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az euró bevezetése előtti három évtizedben Olaszország a lírát összesen több mint 80 százalékkal értékelte le a kemény német márkával szemben.
A vita már hetek óta a segítség formáján folyik az EU legmagasabb szintjein, mert sem a németek, az osztrákok, a hollandok, de a finnek sem akarják elfogadni, a főleg az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte által követelt alacsony kamatozású eurókötvénynek nevezett közös teherviselést. Az olasz válságot jól illusztrálja az is, hogy 2019-ben csak az autógyártásuk 19,5 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, ami az 50-es évek végének szintjét jelenti.
A német turisták nélkül Dél-Európa éhen halhat
Ha az idei turistaszezon a koronavírus-járvány miatt kiesik – ami egyre valószínűbb lesz –, akkor az a nyaralóknak keserű pirula lesz ugyan, de a dél-európai országoknak „nem lesz mit lenyelniük”. A turizmusnak a nemzeti össztermékben elfoglalt aránya 2018-ban a franciáknál 9,5 százalék, a spanyoloknál 14,6 százalék, Olaszországban 13,2 százalék, de az amúgy is megtépázott görög gazdaságban hatalmas, 30,9 százalék volt. Egy turistákban szegény idei nyári szezon következtében
hatalmas csődhullám fog végigsöpörni ezeken az országokon,
amely óriási munkanélküliséget is vonhat maga után.
Ez azért is valószínű, mert a német külügyminiszter, Heiko Maas megerősítette, hogy egyelőre nem tervezik az utazási korlátozások felszámolását, és senki se tervezzen tengerparti nyaralást a dél-európai országokban. Ez a hír sokkolni fogja a déli szomszédokat.
Sebastian Kurz osztrák kancellár hazája turistaágazatának megmentésére kétoldalú egyezményt kíván kötni Németországgal, hogy karanténkötelezettség nélkül utazhassanak be és ki a német turisták, de mivel azok közül télen Ischglből és Voralbergből a síelés után sajnos sokan „koronavírussal a csomagban tértek haza”, nem biztos, hogy nyáron kedvük lesz Ausztriában nyaralni.
