Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Tájékoztató táblák az útdíjköteles M30-as autópálya és az ingyenes, Miskolcot elkerülő szakasz felhajtójánál Miskolc határában 2015. január 7-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Az útdíjbírságok felét fizették csak be

A teherjárműveknél a rendőrség, a személyautóknál a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. bírságolja a bliccelőket a hazai utakon. A párhuzamosság is az oka lehet, hogy a kiszabott büntetések felét sikerült csak beszedni - elsősorban a szabálytalan külföldiek elérése nehéz.

Tavaly valamivel több mint 252 ezer jogosulatlan úthasználatot regisztráltak a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknél a magyar utakon, a rendőrség mintegy hatvanezer esetben szabott ki bírságot - írja a Világgazdaság. A személyautóknál a bliccelőket a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szankcionálja,

a társaság az elmúlt évben csaknem 2,2 millió szabálytalanságot rögzített, és egymilliónál többször alkalmazott pótdíjat.

Magyarországon 2013 júliusában vezették be az e-útdíjat, amely jelenleg 6914 kilométernyi útra vonatkozik. Azóta a rendőrség ellenőrzi és bírságolja a teherforgalmat, az útdíjfizetési rendszer működtetését viszont a NÚSZ végzi, és az e-matricás jogosulatlanságok pótdíjazása is hozzá tartozik. A munkamegosztás azért furcsa, mert

a NÚSZ a rendszerében látja az e-útdíjas bliccelőket is,

ráadásul az utakat jogosultság nélkül használó autósokkal szemben is hatékonyabban tud fellépni, különösen a külföldi szabályszegők esetében.

Utóbbi azért is fontos, mert tavaly a teherjárműveknél 77, a személyautóknál 70 százalékos volt a bliccelők között a külföldiek aránya, ráadásul ez 8, illetve 4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. Ráadásul a büntetések behajtás i aránya is csak 50 százalék körüli: a rendőrség 4,1 milliárd forint büntetésből 2,2 milliárdot tudott beszedni, a NÚSZ egymillió pótdíjából 452 ezret fizettek meg.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×