Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Tájékoztató táblák az útdíjköteles M30-as autópálya és az ingyenes, Miskolcot elkerülő szakasz felhajtójánál Miskolc határában 2015. január 7-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Az útdíjbírságok felét fizették csak be

A teherjárműveknél a rendőrség, a személyautóknál a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. bírságolja a bliccelőket a hazai utakon. A párhuzamosság is az oka lehet, hogy a kiszabott büntetések felét sikerült csak beszedni - elsősorban a szabálytalan külföldiek elérése nehéz.

Tavaly valamivel több mint 252 ezer jogosulatlan úthasználatot regisztráltak a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknél a magyar utakon, a rendőrség mintegy hatvanezer esetben szabott ki bírságot - írja a Világgazdaság. A személyautóknál a bliccelőket a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szankcionálja,

a társaság az elmúlt évben csaknem 2,2 millió szabálytalanságot rögzített, és egymilliónál többször alkalmazott pótdíjat.

Magyarországon 2013 júliusában vezették be az e-útdíjat, amely jelenleg 6914 kilométernyi útra vonatkozik. Azóta a rendőrség ellenőrzi és bírságolja a teherforgalmat, az útdíjfizetési rendszer működtetését viszont a NÚSZ végzi, és az e-matricás jogosulatlanságok pótdíjazása is hozzá tartozik. A munkamegosztás azért furcsa, mert

a NÚSZ a rendszerében látja az e-útdíjas bliccelőket is,

ráadásul az utakat jogosultság nélkül használó autósokkal szemben is hatékonyabban tud fellépni, különösen a külföldi szabályszegők esetében.

Utóbbi azért is fontos, mert tavaly a teherjárműveknél 77, a személyautóknál 70 százalékos volt a bliccelők között a külföldiek aránya, ráadásul ez 8, illetve 4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. Ráadásul a büntetések behajtás i aránya is csak 50 százalék körüli: a rendőrség 4,1 milliárd forint büntetésből 2,2 milliárdot tudott beszedni, a NÚSZ egymillió pótdíjából 452 ezret fizettek meg.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×