Az Alapblog a beszélgetés főbb üzeneteit a következőkben összegezte:

• Az arany szerepe alapvetően a mai napig nem változott, egyrészt kockázatok elleni védelemként, másrészt befektetési portfólió diverzifikációjaként tekinthetünk rá. Egy jegybank esetén pedig stratégiai, stabilizáló tartalékeszközként. Ezeket egészíti ki az ipari, az ékszer- és a spekulatívabb, kereskedésipiac-funkciója.
• Az arany sajátos tulajdonsága, hogy az értékét önmagában jelenti, és nem valakinek az ígérete biztosítja, mint ahogy azt állampapíroknál vagy akár készpénz esetén is látjuk. Jól mutatja értékállóságát, hogy 1946-ban 13 210 forint volt egy kiló arany, most 11,5 millió forint, ami infláció feletti hozamot jelent – ez időszak alatt a forint értéke az ezredére csökkent.
• A jelenlegi, 31,5 tonnás MNB-aranytartalék fejenként csupán 35 ezer forintot jelent, ami egy potenciális devizaválságban nem sok biztosítékot nyújtana. A lakossági ékszer- és befektetésiarany-állomány is jelentősen elmarad a nyugat-európai országokétól. Ebben a hozzáállásban jelenthet fordulatot a jegybanki vásárlás.

• Az MNB 2018-as vásárlása a korábbi minimális aranytartalékot megtízszerezte, csatlakozva a világ jegybankjainál látható trendekhez, amelyek az elmúlt években folyamatosan vásárolták az aranyat. A 2008-09-es válság volt a fordulópont a jegybankok szempontjából is, ekkortól veszik újra nettó módon az aranyat, és kezdték el az országhatárokon belül tárolni is. Ez az egyetlen árupiaci termék, amelyet a jegybankok beszámítanak a tartalékba, még az ezüst és a platina sem tartozik ide.

• Az arany legfőbb funkciója jelenleg felhasználási oldalról az ékszer, a második a befektetési termék és végül az ipari kereslet. A kínálat háromnegyedét adja a bányászat, elsősorban Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Kanada területén. Az arany árfolyamát a – válság esetén potenciálisan hirtelen megugró – keresleti és a kínálati oldal egyensúlya határozza meg, ahogy mondani szokás: a „szerelem és félelem”.

• Ezek mellett az arany a pénz funkcióit is maradéktalanul be tudja tölteni, nem véletlenül használtak a történelemben oly’ sokszor pénzként – különösen krízishelyzetekben domborodik ki pénzszerepe. Még 2008-ban, a Lehman-csőd idején is a bankok gyakran csak aranyletét mellett voltak hajlandók egymásnak kölcsönözni.
• A befektetési aranynak pontos jogi kritériuma van, ami aztán áfamentes vásárlást biztosít, de sokan a kezükön hordott gyűrűre is befektetésként tekintenek. Különösen igaz ez a világ más tájaira, Indiában például az emberek szinte magukon hordják a pénztárcájukat.
• De létezik „papírarany” is, azaz aranyra szóló igazolás, amivel aztán tőzsdén lehet kereskedni. Az értékpapírokon keresztüli befektetésnek van kockázata, hiszen annak csak két százaléka van meg fizikai letét formájában, ami csak békeidőben nem probléma. A válság során azonban láttuk, hogy a fizikai arany ára a bizalom hiánya miatt elrugaszkodott a papíraranyétól. Az arany piacának forgalma a hetedik legnagyobb a világon, az euró-dollár piaca vezet ebből a szempontból.
• A fizikai aranyat 2-5-10 grammos (egészen egy kilóig) aranyrudacskás kiszerelésben gyártják. Minél nagyobb a rúd, annál kedvezőbb a fajlagos ára, bár aztán eladni is egyben kell.
• Egy fizikai aranyrúd valódiságának megállapításában segíthet a mágnesmérleg, ami kimutatja a leggyakoribb trükköt is, amikor wolfrámot körbeöntenek arannyal. Márpedig mindent hamisítanak, ami értékes, így az aranyat is. Ezért jó aranykereskedőt igénybe venni arany adásvételekor.
• Egyes aranykereskedők esetén probléma lehet a fizikai arany tárolásának kérdése, de ezen az MNB biztonsági szempontok miatt nem tud segíteni.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.

A teljes beszélgetés: