A Magyar Nemzeti Bank nem avatkozik bele az árfolyamba, mivel nincs árfolyamcélja - nyilatkozta az InfoRádiónak a jegybank alelnöke. Gerhardt Ferenc úgy fogalmazott: ahhoz, hogy az árfolyam megmozduljon, őrült mértékű tartaléknak kellene lennie.
Óriási euróárfolyamok vannak, gyakran a 320 forintot is túllépik, de ezzel kapcsolatban az MNB-nek nincs teendője - jelezte Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádióban.
Az MNB-nek törvényben rögzített kötelezettségei és céljai vannak, és nincs árfolyamcélja - tette hozzá.
"Az árfolyam alakulása a Magyar Nemzeti Bankot hidegen hagyja"
- emelte ki az MNB alelnöke.
Gerhardt Ferenc azt is elmondta, hogy miután nincs árfolyamcél, az MNB nem mondja meg, hogy meddig mehet fel és le az euróárfolyam, mert hogyha azt csinálnák, már rögtön lenne árfolyamcéljuk.
"Ahhoz, hogy az árfolyam elmozduljon vagy erre, vagy arra, olyan őrült mértékű tartalékot kellene bármilyen banknak tartania, amit nem tudna.
Nincs az a valutatartalék a földön, ami elegendő lenne ahhoz, hogy egy teljes világpiaccal, vagy egy európai piaccal szembemenjen egy ország - mondta.
Gerhardt Ferenc szerint az árfolyam nem hoz nyereséget az MNB-nek, mivel nincs árfolyamcéljuk.
"Mi nem vagyunk kereskedelmi bank, mi amikor tervet készítünk, nem készítünk nyereségtervet. A jegybank büdzséje egy fikció. A nemzeti bankoknak nincs nyereségük, vagy veszteségük"
Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.