A Magyar Nemzeti Bank nem avatkozik bele az árfolyamba, mivel nincs árfolyamcélja - nyilatkozta az InfoRádiónak a jegybank alelnöke. Gerhardt Ferenc úgy fogalmazott: ahhoz, hogy az árfolyam megmozduljon, őrült mértékű tartaléknak kellene lennie.
Óriási euróárfolyamok vannak, gyakran a 320 forintot is túllépik, de ezzel kapcsolatban az MNB-nek nincs teendője - jelezte Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádióban.
Az MNB-nek törvényben rögzített kötelezettségei és céljai vannak, és nincs árfolyamcélja - tette hozzá.
"Az árfolyam alakulása a Magyar Nemzeti Bankot hidegen hagyja"
- emelte ki az MNB alelnöke.
Gerhardt Ferenc azt is elmondta, hogy miután nincs árfolyamcél, az MNB nem mondja meg, hogy meddig mehet fel és le az euróárfolyam, mert hogyha azt csinálnák, már rögtön lenne árfolyamcéljuk.
"Ahhoz, hogy az árfolyam elmozduljon vagy erre, vagy arra, olyan őrült mértékű tartalékot kellene bármilyen banknak tartania, amit nem tudna.
Nincs az a valutatartalék a földön, ami elegendő lenne ahhoz, hogy egy teljes világpiaccal, vagy egy európai piaccal szembemenjen egy ország - mondta.
Gerhardt Ferenc szerint az árfolyam nem hoz nyereséget az MNB-nek, mivel nincs árfolyamcéljuk.
"Mi nem vagyunk kereskedelmi bank, mi amikor tervet készítünk, nem készítünk nyereségtervet. A jegybank büdzséje egy fikció. A nemzeti bankoknak nincs nyereségük, vagy veszteségük"
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Kijött a friss rendelet, miszerint Magyarország előírja egy tényfeltáró misszió összeállítását, hogy első kézből bizonyosodjon meg az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték állapotáról. A kormány állítása szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a januári orosz csapásban megsérült ellátási vonalat ne lehetne újra üzembe helyezni, de az ukrán vezetés nem feltétlen fog utat engedni a vizsgálódásnak, mivel a térségben bármikor újabb bombázások jöhetnek.