A Magyar Nemzeti Bank nem avatkozik bele az árfolyamba, mivel nincs árfolyamcélja - nyilatkozta az InfoRádiónak a jegybank alelnöke. Gerhardt Ferenc úgy fogalmazott: ahhoz, hogy az árfolyam megmozduljon, őrült mértékű tartaléknak kellene lennie.
Óriási euróárfolyamok vannak, gyakran a 320 forintot is túllépik, de ezzel kapcsolatban az MNB-nek nincs teendője - jelezte Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádióban.
Az MNB-nek törvényben rögzített kötelezettségei és céljai vannak, és nincs árfolyamcélja - tette hozzá.
"Az árfolyam alakulása a Magyar Nemzeti Bankot hidegen hagyja"
- emelte ki az MNB alelnöke.
Gerhardt Ferenc azt is elmondta, hogy miután nincs árfolyamcél, az MNB nem mondja meg, hogy meddig mehet fel és le az euróárfolyam, mert hogyha azt csinálnák, már rögtön lenne árfolyamcéljuk.
"Ahhoz, hogy az árfolyam elmozduljon vagy erre, vagy arra, olyan őrült mértékű tartalékot kellene bármilyen banknak tartania, amit nem tudna.
Nincs az a valutatartalék a földön, ami elegendő lenne ahhoz, hogy egy teljes világpiaccal, vagy egy európai piaccal szembemenjen egy ország - mondta.
Gerhardt Ferenc szerint az árfolyam nem hoz nyereséget az MNB-nek, mivel nincs árfolyamcéljuk.
"Mi nem vagyunk kereskedelmi bank, mi amikor tervet készítünk, nem készítünk nyereségtervet. A jegybank büdzséje egy fikció. A nemzeti bankoknak nincs nyereségük, vagy veszteségük"
Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
Továbbra is keresik a hatóságok a múlt hétvégén Budapesten eltűnt 18 éves fiút. Egressy Mátyás eltűnése komoly aggodalmat keltett az iskola közösségében, amely azóta pszichológusi és szociális támogatást nyújt a diákoknak és pedagógusoknak.
Az Európai Bizottság újabb lépésre készül annak érdekében, hogy visszaszorítsa a kínai technológiai vállalatok, mindenekelőtt a Huawei jelenlétét az európai 5G-hálózatok kritikus elemeiben. A testület kedden terjeszti elő az új kiberbiztonsági jogszabálycsomagot, amely immár uniós jogi alapon tenné lehetővé a magas kockázatúnak minősített beszállítók kizárását, véget vetve a korábbi, önkéntes tagállami végrehajtás gyakorlatának. Az Európai Bizottság számításai szerint nem lenne olcsó mulatság felszámolni a kínai részesedést, de szükséges lépés, hogyha a tagállamok komolyan akarják venni az EU biztonságát.