A Magyar Nemzeti Bank nem avatkozik bele az árfolyamba, mivel nincs árfolyamcélja - nyilatkozta az InfoRádiónak a jegybank alelnöke. Gerhardt Ferenc úgy fogalmazott: ahhoz, hogy az árfolyam megmozduljon, őrült mértékű tartaléknak kellene lennie.
Óriási euróárfolyamok vannak, gyakran a 320 forintot is túllépik, de ezzel kapcsolatban az MNB-nek nincs teendője - jelezte Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádióban.
Az MNB-nek törvényben rögzített kötelezettségei és céljai vannak, és nincs árfolyamcélja - tette hozzá.
"Az árfolyam alakulása a Magyar Nemzeti Bankot hidegen hagyja"
- emelte ki az MNB alelnöke.
Gerhardt Ferenc azt is elmondta, hogy miután nincs árfolyamcél, az MNB nem mondja meg, hogy meddig mehet fel és le az euróárfolyam, mert hogyha azt csinálnák, már rögtön lenne árfolyamcéljuk.
"Ahhoz, hogy az árfolyam elmozduljon vagy erre, vagy arra, olyan őrült mértékű tartalékot kellene bármilyen banknak tartania, amit nem tudna.
Nincs az a valutatartalék a földön, ami elegendő lenne ahhoz, hogy egy teljes világpiaccal, vagy egy európai piaccal szembemenjen egy ország - mondta.
Gerhardt Ferenc szerint az árfolyam nem hoz nyereséget az MNB-nek, mivel nincs árfolyamcéljuk.
"Mi nem vagyunk kereskedelmi bank, mi amikor tervet készítünk, nem készítünk nyereségtervet. A jegybank büdzséje egy fikció. A nemzeti bankoknak nincs nyereségük, vagy veszteségük"
Szíria és Venezuela után harmadik szövetségesét, Iránt is elveszítette a háború miatt Oroszország – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Tálas Péter szerint szerint az ukránoknak sem kedvez az iráni háború, mert olyan mennyiségű lőszer fogyott, aminek a pótlása hosszú időt vesz igénybe.
A Beneš-dekrétumok körüli vitákról és a hozzájuk kapcsolódó mai problémákról tartott sajtótájékoztatót Pozsonyban a Magyar Szövetség. A szlovákiai magyar párt képviselői szerint számos félreértés övezi a témát, ezért fontosnak tartják, hogy a közvélemény – különösen a szlovák többség – pontos információkhoz jusson.
Négy európai ország – Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország – tiltakozott Oroszországnál, amiért a szibériai Tomszk városában elbontottak egy, a sztálini elnyomás áldozatainak emléket állító komplexumot. Az ügy egy szélesebb orosz törekvés része, amely a szovjet korszak bűneinek emlékét igyekszik eltüntetni.