Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Elárulta célját az új Telenor-tulajdonos

A PPF-csoport a Telenor közép-európai leányvállalatainak megvételével négy új országgal bővíti portfólióját. A tranzakció hozzájárul a PPF-csoport azon céljának megvalósításához, hogy középnagyságú európai mobilszolgáltatóvá váljon - jelentette ki Ladislav Bartonícek, a PPF-csoport távközlésért felelős vezetője szerdán Prágában.

A Petr Kellner cseh vállalkozó többségi tulajdonában lévő PPF Group bankokba, biztosítókba, és általában a pénzügyi szférába, továbbá a biotechnológiába, ingatlanokba és mezőgazdaságba ruház be. A csoport tevékenysége Európára, Oroszországra, Ázsiára és Észak-Amerikára terjed ki. A PPF-csoport mérlegfőösszege 2017 közepén 35 milliárd eurót tett ki.

Petr Kellner, a prágai PPF pénzügyi-befektetői csoport tulajdonosa évek óta a leggazdagabb cseh vállalkozó. A 48 éves Keller vagyonát 2017-ben a Forbes magazin 318 milliárd koronára (3816 milliárd forint) becsülte.

A PPF-csoport 80 százalékos tulajdonosa a Csehországban és Szlovákiában működő O2 mobilszolgáltatónak és többségi tulajdonosa a csehországi CETIN telekommunikációs hálózatnak.
Idén februárban a PPF közölte, hogy megállapodott a Modern Times Group és az Eastern European Media Holdings csoportokkal, hogy megveszi tőlük a Nova Broadcasting Group csoportot. A tranzakció értéke a cseh sajtó szerint 185 millió euró.

A tranzakcióról itt olvashat bővebben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×