A karslruhei bírói testület ugyanakkor szerda délelőtt ismertetett határozatában állást foglalt amellett, hogy a jövőben a német parlament számára ilyen jellegű döntések előkészítésében nagyobb beleszólást kell biztosítani.

A tavaly tavasszal a német Bundestag által elfogadott görög mentőcsomagot valamint az első euróövezeti támogatási alapot neves jogászok, illetve közgazdászok egy csoportja, továbbá Peter Gauweiler konzervatív parlamenti képviselő támadta meg az alkotmánybíróságon. A panaszosok azzal érveltek, hogy a két mentőcsomag, illetve az azokban történő német kezességvállalás alkotmányellenes, és nem felel meg a Lisszaboni Szerződésben foglaltaknak sem.

A bíróság határozathozatalát rendkívüli érdeklődés előzte meg. Szakértők előzetesen arra mutattak rá, amennyiben a német alkotmánybíróság helyt adott volna a korábbi mentőcsomagokkal kapcsolatos alkotmányos panaszoknak, az óriási feszültséget váltott volna ki a nemzetközi pénzpiacokon, megnehezíthette volna a további hasonló mentőcsomagok elfogadását és nem utolsósorban azt, hogy a Bundestag a hónap végére tervezett szavazáson elfogadja a kibővített euróövezeti támogatási alapról (EFSF) beterjesztett kormányzati kezdeményezést. Ebből a szempontból a szerdai bírói állásfoglalást megfigyelők kulcsfontosságúnak nevezték a Merkel-kormány jövője szempontjából.

Az alkotmányos panaszokat hónapokkal ezelőtt előterjesztő professzorok, valamint Peter Gauweiler CSU-s parlamenti képviselő sérelmezték a tavaly tavaszi mentőcsomagok elfogadásának körülményeit, alkotmányellenesnek találták a német kezességvállalást, a többi között úgy értékelve, hogy az jelentősen csorbítja a Bundestag költségvetés-alkotási jogait. Ezen túlmenően annak a nézetnek adtak hangot, hogy a két támogatási csomag - amely 22,4 milliárdos, illetve legkevesebb 123 milliárd eurós német kezességvállalást irányzott elő - sérti a Lisszaboni Szerződés azon cikkelyét is, amely tiltja az adósságok kölcsönös átvételét.

Első értékelések szerint az alkotmánybírósági határozat nyomán a Merkel-kormány csak átmenetileg lélegezhet fel. A konzervatív-liberális koalíciónak azonnal hozzá kell kezdenie a bírósági ítéletben foglaltak megvalósításához, illetve annak a mechanizmusnak a kidolgozásához, amely a jövőben - hasonló mentőcsomagok esetében - biztosítja a parlament nagyobb beleszólását, illetve részvételét.

Az alkotmánybírósági állásfoglalás a jövőbeni pénzügyi támogatások elfogadásának előfeltételéül szabta, hogy a legfontosabb lépéseket jóvá kell hagynia a parlamentnek, illetve a parlament költségvetési bizottságának. A bírák annak a nézetnek adtak hangot, hogy ezen a téren a parlamenti képviselők jogait illetően nem lehet semmifajta automatizmus. Minden jövőbeni segélycsomagot alaposan meg kell vizsgálni, és a képviselők számára kötelezően biztosítani kell a jogot az ellenőrzésre, illetve a tervezett pénzügyi csomag elutasítására - szögezte le az alkotmánybíróság, hangoztatva: nem elegendő, hogy a Bundestag a jövőben csak a keretfeltételeket határozza meg, hanem szükség van a költségvetési bizottság jóváhagyására.

Az alkotmánybírósági határozatot megelőzően éles vita bontakozott ki a német kormánypártok, illetve az ellenzék között - de a koalíciós pártok soraiban is - a jövőbeni euróövezeti támogatásokról, illetve az azokban való német részvételről is. Több kormánypárti képviselő előzetesen jelezte, hogy a hónap végére tervezett parlamenti szavazáson nemmel fog voksolni. Ugyancsak neves kormánypárti politikusok felvetették annak lehetőségét is, hogy Görögországot kizárják az euróövezetből. Angela Merkel kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble ezt a leghatározottabban elutasította.