Közgazdasági paradigmák harca címmel írt jegyzetet a pénzügyminiszter a Világgazdaság című gazdasági napilapban. Oszkó Péter azt fejtegette, hogy a hitelből finanszírozott gazdasági teljesítmény növelésében az állam és a versenyszféra éppúgy érdekelt volt.

A tárcavezető szerint nemcsak egyedi pénzügyi, hanem általános politikai érdekek kapcsolódtak a lakosság életminőségének növekedéséhez, akár azon az áron is, hogy az emberek kezelhetetlen méretű és egyre kevésbé megtérülő adósságokat halmozzanak fel.

A politika is ludas

Oszkó Péter írásában leszögezte: a válság, és az adósságok hatalmasra duzzadásának oka nemcsak a pénzügyi szektor mohósága, az állam, a politika is felelős érte. Elég csak arra gondolni, az állam hogyan támogatta az adósságállomány növekedését, ennek a pénzügyi modellnek az elterjedését, és élvezte is ennek kétes értékű politikai hozadékát.

Mindazonáltal a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állami újraelosztás mértéke semmilyen szerepet sem játszott ezekben a folyamatokban, teljesen mindegy, hogy a jövedelem mekkora része került az államkasszába, mindegyik megérezte a válságot.

Hosszú távon gondolkodni

Oszkó Péter azt írta: a hibák kiküszöbölésében nem segít az, hogy az állam megrendelőként, vagy tulajdonosként egyre jobban beleavatkozik a gazdasági folyamatokba, mert ezzel csak rövid távú sikereket érhet el, a gazdasági visszaesést csak rövid távon tompíthatja, ráadásul ez a gazdaságpolitika konzerválhatja a meglévő problémákat.

A miniszter szerint változtatni kell az állami szerepvállaláson, mégpedig úgy, hogy a szabályozói és tulajdonosi érdek ne keveredjen, mert csak az kecsegtet tartós sikerrel - vagyis az államnak tehát nem szabad a tulajdonosi szerepét is szélesíteni, amikor szabályozói minőségében lép fel. Nem keverhető össze a piac, a vállalkozások és az állam döntései és szerepe - fűzte hozzá.