Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
310.66
bux:
136509.35
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi

Idén 245 milliárd forint lesz a privatizációs bevétel

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) az idei, előzetes üzleti tervében 245,13 milliárd forint bevétellel számol, aminek oroszlánrésze a MOL-részvények eladásából folyik majd be.

Oravecz Péter, a privatizációs szervezet kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az összes bevételből 8,9 milliárd forint lesz az osztalék- és 230,52 milliárd forint a privatizációs bevétel.

Ez utóbbi döntő hányada - 200 milliárd forint nagyságrendben - a Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. állami tulajdonú részvényeinek várható eladásából származik.

A tervek szerint az idén a privatizációs szervezet 203,13 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe.

A kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy a MOL-nak lehetőséget ad az állami tulajdonban lévő, legfeljebb 10 százalékot kitevő MOL-részvény megvásárlására.

A MOL két részletben kapott vételi opciót a részvénycsomag lehívására. Három százalékot kitevő MOL részvényt december 30-ig hívhatott volna le, a többit az idén május 1. és október 27. között.

Az olajcég tavaly nem élt opciós jogával, így a teljes mennyiségre az idén gyakorolhatja a vételi jogot. Az ár a vételi opció lehívását megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára. Ha az olajipari társaság nem él jogával, a teljes állami tulajdoni hányadot nyilvános belföldi értékesítésben adja el az ÁPV Rt.

Az idei privatizációs tervek között a Malév, a lóversenytársaságok és a végelszámolásból "visszahozott" Bábolna értékesítése szerepel, valamint a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. eladása is a vége felé közeledik.

Tavaly az ÁPV összes bevétele 154,87 milliárd forint volt, amiből a privatizációs bevétel 124,68 milliárd forintot, az osztalékbevétel pedig 28,37 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt évben a privatizációs tartalék feltöltése és különböző kötelezettségek miatt a privatizációs szervezet nem teljesített befizetést a költségvetésbe.

Címlapról ajánljuk
Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester
első intézkedések

Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester

Itt van a leköszönő kormány utolsó, és az új kabinet első veszélyhelyzete: Szombathelyen százezer tonna kőzúzalékról derült ki, hogy osztrák bányákból származó azbesztet tartalmaz, amely az utakról a levegőbe kerülve súlyosan veszélyes az emberi egészségre. A településen rendkívüli intézkedéseket vezettek be – nyilatkozta Nemény András polgármester az InfoRádió kérdésére. A baj nagyon nagy, egyes helyeken az azbeszttartalom százszorosa, vagy ennél is nagyobb a megengedett mértéknek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Könnyebb ma saját erőből vagy hitelből lakáshoz jutni, mint 2010-ben, az Orbán-korszak kezdetén? Elsőre egyértelműnek tűnik a válasz, hiszen akkoriban pénzügyi válság sújtotta az országot, ahonnan csak javulhatott a helyzet – gondolnánk. Az Európa-rekorder magyar lakásdrágulás azonban keményen ellene dolgozott a reálbér-emelkedésnek, az alacsonyabb kamatoknak és az otthonteremtés segítő intézkedéseknek, így messze nem ilyen kedvező a helyzet. 10 ábrán mutatjuk most be, mennyivel lett könnyebb vagy nehezebb a lakáshoz jutás 16 év alatt annak, aki korlátozottan tud(ott) élni az állami lehetőségekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×