Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Így beszéljünk a halálról a gyerekekkel

A halál feldolgozása, a gyász a gyermekek számára is nehéz feladat. A legfontosabb, hogy feltehessék kérdéseiket a családtagoknak - mondta Deliága Éva gyermekpszichológus a közelgő halottak napja kapcsán az InfoRádió Családi hét című műsorában.

A gyermekekben sok életkorban magától felbukkan a halál kérdése. Először körülbelül négy éves korban kérdeznek erről a témakörről. "Számukra érthetetlen a halál véglegességének fogalma, szeretik azt gondolni, hogy ez visszacsinálható, valahogyan változni fog. Ebben az életkorban még nagyon átjárható a valóság és a képzeletvilág határa, ezért könnyen találnak maguknak a fantáziavilágból töltekező, vigasztaló gondolatokat" - magyarázta Deliága Éva gyermekpszichológus.

Ismét előkerül a halál témája a metafizikus nyugtalanság korában, 7-9 év között. Ekkor már az élet nagy kérdései, a lét és a valóság témái foglalkoztatják őket, például hogy

  • Hol lakik Isten?
  • Hová kerülünk, miután meghalunk?
  • Miért nem esik le a Föld bolygó, ha egyszer a levegőben van?

Később is megfigyelhető, főleg ha van valakinek veszteségélménye, hogy újra és újra előjön a halál témaköre. Jó, ha a gyerek ilyenkor tud kérdezni, és mindig az életkorának megfelelő választ kell neki adni - hangsúlyozta a szakember.

Hogyan mondjuk el a gyermeknek, ha elvesztettünk egy családtagot?

Ez a szakember szerint függ a gyerek korától és számos egyéni körülménytől. Ilyen például, hogy hogyan tudott a család felkészülni a veszteségre, hiszen ha egy hosszan tartó betegségről van szó, akkor a gyermek érzékeli az aggodalmat, figyelmet, segítést, ami körülveszi a beteget. Ebben a felkészülési időszakban többször is lehet beszélgetni vele arról, hogy mi szokott történni azzal, aki beteg, hogyan tudnak segíteni az orvosok, miről szól a gyógyulás, hogy van testünk és lelkünk, és arról is, hogy vannak olyan betegségek, amelyeket az orvostudomány nem tud meggyógyítani.

Ezek a beszélgetések nagyon sokat segítenek abban, hogy a gyermeknek is legyen ideje felkészülni arra, ami bekövetkezik.

"A halál véglegességét is tudjuk valahogy enyhíteni, ha arról beszélünk, hogy hogyan fog a szívünkben tovább élni a hozzátartozó, és ha elmeséljük, hogyan tudunk vele ezután találkozni és beszélgetni legalább a képzeletünkben;

hol lesz emlékhelye vagy sírja, hogyan tudjuk azt gondozni, látogatni. A kulcs mindig a bizalom, a jó érzelmi kapcsolat a gyerekkel, és a sok-sok kommunikáció" - mondta Deliága Éva.

Járjunk-e a gyerekkel a temetőbe?

Ez mindig az adott család szokás- és hitrendszerétől, világnézetétől függ; vannak más módok is. A gyermekpszichológus szerint

a legfontosabb az, hogy ne legyen tabu ez a téma, lehessen beszélni az elhunytról, elő lehessen hozni a vele kapcsolatos emlékeket, élményeket.

"Ennek az is lehet a módja, ha a lakáson belül ki van téve a fényképe, vagy ha van egy kis, oltárnak használt hely, ahol egy gyertyát vagy mécsest meg lehet gyújtani, és az is, ha a család rendszeresen kijár a temetőbe, és az elhunyt emlékét azzal ápolják, hogy virágot visznek, gondozzák a sírt és ott gyújtanak mécsest. Minden családnak a saját, megnyugtató szokásait kell kialakítania, és ebbe bevonható a gyermek is".

Mikor kell gyermekpszichológus?

Akkor mindenképpen, ha megakadt gyászfolyamatról van szó. Ha a rendes gyászfolyamat - körülbelül egy év - elteltével, még 2-3-5 év múlva is látható, hogy nem sikerült helyre tenni a veszteséget.

Menjünk-e a gyerekkel temetésre? Ha igen, hogyan készítsük fel a gyereket? A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában és a cikk alatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×