Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Járművek várakoznak 2018. január 6-án az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pont közelében, ahol a megnövekedett forgalom miatt hat kilométeres torlódás alakult ki.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Itt a megoldás a fantomtorlódások rejtélyére

Az adaptív sebességtartó automatika elterjedése megszüntetheti a megmagyarázhatatlan, nagy megtorpanásokat az autópályákon.

A nyaralási szezonban Európa-szerte hihetetlenül zsúfolttá válnak az utak, s ilyenkor gyakran előfordulnak a láthatóan minden ok nélkül kialakuló fantomtorlódások. Szinte mindig emberi hibára vezethetők vissza:

valaki hirtelen fékez, azzal beindul egy láncreakció, hiszen a mögötte haladók is a fékre lépnek, és a kocsisor megtorpan, sőt akár meg is állhat.

Ezt a jelenséget vizsgálták a Ford és a Vanderbilt Egyetem kutatói az amerikai Tennessee államban, bemutatva, hogy az adaptív sebességtartó automatika széles körű elterjedése csökkentheti vagy egészen ki is küszöbölheti a fantomtorlódások kialakulását. Ez a rendszer a vezető beavatkozása nélkül, automatikusan lassít vagy gyorsít, mindig tartva az elöl haladó autó sebességét.

A Ford egyik zárt tesztpályáján 36 autóval szimulálták a szokványos autópálya-forgalmat, miközben minden jármű vezetője használta az adaptív tempomatot. Ezután az autók a rendszer kikapcsolásával is lejátszották ugyanezt a helyzetet, vagyis a vezetők önállóan kezelték a féket és a gázt. Az eredmény:

a sebességtartót használó járművek sokkal hatékonyabban csökkentették a fékezési hullám hatását, mint azok, amelyekben ki volt kapcsolva a technológia.

A lassítási láncreakció még akkor is hasonló mértékben enyhült, ha csak minden harmadik autóban működött a rendszer.

A bemutató során az autók egy zárt, nagy sebességű ovális tesztpályán haladtak három forgalmi sávban (mindegyik sávban 12 jármű), így szimulálva az autópálya forgalmát. A sávokban elöl haladó autók 97 km/órás sebességről 64 km/órára lassítottak, mintha zavar történt volna a forgalomban. A technológia használata nélkül minden autós erősebben fékezett, mint ez előtte haladó; ez fékezési hullámreakciót váltott ki, ami egyre erősebb lett a kocsisor végénél.

A kísérletet úgy is végrehajtották, hogy az összes autóban bekapcsolták a tempomatot, méghozzá 100 km/órára, vagyis éppen csak egy kicsit gyorsabbra állítva az első autók tempójánál, hogy az egymás mögött haladó járművek egyenletes áramlatban haladjanak. Ez a megoldás enyhítette a fékezési láncreakció hatását:

a sávban haladó utolsó autó sebessége csak 8 km/órával csökkent – ahelyett, hogy állóra fékezett volna.
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×