Infostart.hu
eur:
384.6
usd:
330.73
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Járművek várakoznak 2018. január 6-án az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pont közelében, ahol a megnövekedett forgalom miatt hat kilométeres torlódás alakult ki.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Itt a megoldás a fantomtorlódások rejtélyére

Az adaptív sebességtartó automatika elterjedése megszüntetheti a megmagyarázhatatlan, nagy megtorpanásokat az autópályákon.

A nyaralási szezonban Európa-szerte hihetetlenül zsúfolttá válnak az utak, s ilyenkor gyakran előfordulnak a láthatóan minden ok nélkül kialakuló fantomtorlódások. Szinte mindig emberi hibára vezethetők vissza:

valaki hirtelen fékez, azzal beindul egy láncreakció, hiszen a mögötte haladók is a fékre lépnek, és a kocsisor megtorpan, sőt akár meg is állhat.

Ezt a jelenséget vizsgálták a Ford és a Vanderbilt Egyetem kutatói az amerikai Tennessee államban, bemutatva, hogy az adaptív sebességtartó automatika széles körű elterjedése csökkentheti vagy egészen ki is küszöbölheti a fantomtorlódások kialakulását. Ez a rendszer a vezető beavatkozása nélkül, automatikusan lassít vagy gyorsít, mindig tartva az elöl haladó autó sebességét.

A Ford egyik zárt tesztpályáján 36 autóval szimulálták a szokványos autópálya-forgalmat, miközben minden jármű vezetője használta az adaptív tempomatot. Ezután az autók a rendszer kikapcsolásával is lejátszották ugyanezt a helyzetet, vagyis a vezetők önállóan kezelték a féket és a gázt. Az eredmény:

a sebességtartót használó járművek sokkal hatékonyabban csökkentették a fékezési hullám hatását, mint azok, amelyekben ki volt kapcsolva a technológia.

A lassítási láncreakció még akkor is hasonló mértékben enyhült, ha csak minden harmadik autóban működött a rendszer.

A bemutató során az autók egy zárt, nagy sebességű ovális tesztpályán haladtak három forgalmi sávban (mindegyik sávban 12 jármű), így szimulálva az autópálya forgalmát. A sávokban elöl haladó autók 97 km/órás sebességről 64 km/órára lassítottak, mintha zavar történt volna a forgalomban. A technológia használata nélkül minden autós erősebben fékezett, mint ez előtte haladó; ez fékezési hullámreakciót váltott ki, ami egyre erősebb lett a kocsisor végénél.

A kísérletet úgy is végrehajtották, hogy az összes autóban bekapcsolták a tempomatot, méghozzá 100 km/órára, vagyis éppen csak egy kicsit gyorsabbra állítva az első autók tempójánál, hogy az egymás mögött haladó járművek egyenletes áramlatban haladjanak. Ez a megoldás enyhítette a fékezési láncreakció hatását:

a sávban haladó utolsó autó sebessége csak 8 km/órával csökkent – ahelyett, hogy állóra fékezett volna.
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Trump elvesztette az irányítást a katonai csapás után, igazi rémálom várhat az Egyesült Államokra

Trump elvesztette az irányítást a katonai csapás után, igazi rémálom várhat az Egyesült Államokra

Donald Trump amerikai elnök iráni katonai műveletei egyre inkább stratégiai bizonytalanságot és politikai kockázatot hordoznak – állította Emma Ashford amerikai külpolitikai elemző a francia L'Expressnek adott interjújában. A szakértő szerint a Fehér Ház döntései mögött egyszerre áll az iráni kérdésben hagyományosan kemény republikánus álláspont és az a veszélyes meggyőződés, hogy a katonai erő minden problémát megoldhat. Eközben az amerikai elnök folyamatosan veszíti el a mozgásterét, hogy érdemi eredményekkel zárja le az új közel-keleti konfliktust. Ráadásul Trump belharcokat indított a saját hátországában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×