Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

A 94 éves ágyas maradhat - a 60 tehén nem

A trónszéken és a gyémántokkal, smaragdokkal díszített koronán kívül várhatóan a Hitlertől ajándékba adott Mercedes lesz a fő látványossága a nepáli királyi palotának, amelyet múzeummá alakítanak át. A palotamúzeum lakója maradhat egy 94 éves, hajdani királyi ágyas is, akinek nincs hova mennie, ugyanakkor távoznia kell a 60 királyi tehénnek, amelyek a friss tejet szolgáltatták.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés május 28-án törölte el a 239 éve fennálló nepáli monarchiát, a Sah-dinasztia utolsó uralkodóját, Gianendra királyt pedig kilakoltatták a Narajanhiti palotából.

A rózsaszín palotakomplexumot formálisan már a király kiköltözése után múzeummá nyilvánították, de a nagyközönség előtt csak a szükséges átalakítások után, várhatóan néhány héten vagy hónapon belül nyitják meg. A nepáliak már kíváncsian várják, hogy bepillantást nyerhessenek uralkodóik hétköznapjaiba.

Várhatóan a leendő múzeum egyik fő attrakciója lesz az az 1939-es évjáratú Mercedes Benz, amelyet Adolf Hitler náci diktátor ajándékozott az utolsó király, Gianendra nagyapjának, Tribhuvan királynak. Umes Mainail belügyminiszter azt ígéri, hogy a szétesőben lévő, rozsdásodó veterán autót helyreállítják, és közszemlére teszik a múzeumban.

Hitler ajándékát teherhordó munkások tucatjai cipelték fel a déli síkságról a hegyekben fekvő fővárosba, Katmanduba 1940-ben, amikor a himalájai hindu királyságban még nem léteztek aszfaltozott utak.

Mercedes volt - utak nem

Sokáig Tribhuvan király volt az egyetlen, akinek gépjárműve volt a Katmandui-völgyben. Az uralkodó elhunyta, 1955 halála után a becses jármű a Thapathali Műszaki Főiskolára került, ahol autószerelést tanultak rajta a diákok. Három éve azonban a főiskola bejelentette, hogy se pénz, se pótalkatrész nincs az autó helyreállítására, s a hitleri Mercedes azóta is ott porosodik, rozsdásodik a királyi palota egyik fészerében. Ajtói és a motorháztető leváltak, az ülések szakadozottak.

A hivatalosan is Narajanhiti Palotamúzeummá átkeresztelt egykori királyi palota fő látványossága azonban várhatóan a drágakövekkel - gyémántokkal, smaragdokkal és rubinokkal díszített - káprázatos korona lesz, amely fél évszázada készült a leköszönt Gianendra apja, Mahendra király számára. A pávatollal és jakszőrrel is ékes koronát utoljára Gianendra viselte, amikor 2001. január 4-én trónra lépett.

A látnivalók közt lesznek a Gianendra ősei által használt fegyverek és egyenruhák.

A trónfosztott Gianendra királynak megengedték, hogy nyári rezidenciát, a Katmandutól 8 kilométerre, északnyugatra fekvő Nagardzsuna palotát használja, amíg végleges lakhelyet talál magának. A milliárdos ex-uralkodó magánrezidenciáját, Nirmal Nivaszt jelenleg Parasz nevű fia lakja.

Akinek nincs hova mennie, maradhat


Giridzsa Praszad Koirala miniszterelnök, ügyvezető államfő "rendkívüli, a világban egyedülálló" eseményként értékelte, hogy a lemondatott uralkodó vérontás nélkül távozott. Történelmi eseménynek nevezte a királyi palota múzeummá való átalakítását is.

Noha a királynak 15 nappal a köztársaság kikiáltása után el kellett hagynia az uralkodói rezidenciát, továbbra is a palotában maradhat egy furcsa lakó, a Nepál fölött 1911-től 1955-ig uralkodó Tribhuvan király egyik immár agg ágyasa.

A hatóságok bejelentése meglepte a nepáliakat, mert bár tudták, hogy a néhai uralkodó szeretőket tartott, arról sejtelmük sem volt, hogy valaki még életben van közülük. A kormány szerint a 94 éves Szarala Gorkhalinak már több mint fél évszázada a palota az otthona, s nincsenek hozzátartozói, akikhez odaköltözhetne.

Hasonló okból a palotában maradhat Gianendra király 80 éves mostohaanyja, Ratna is, akinek ugyancsak nincs kihez költöznie.

Távoznia kell viszont a palota parkjában legelésző hatvan királyi tehénnek, amelyek a friss tehéntejet szolgáltatták a királyi családnak. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi legyen a sorsuk, csak az biztos, hogy nem ölhetik le őket, mivel azt a hindu vallás tiltja.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×