Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Dániából érkezett öt rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer), más néven kubai vagy gyémántkrokodil egyike a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2019. augusztus 16-án. Az öt állat még nagyon fiatal, ezért hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idővel két méternél is nagyobbra nőnek majd. A rombuszkrokodil Kritikusan veszélyeztetett faj.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Hat évig élt a krokodil gumiabronccsal a nyakában

A négyméteres hüllőt, nyakán a gumival 2016-ban látták először, majd tavaly többször is felbukkant a Palu folyóban.

Hat év után sikerült megszabadítani a nyakára szorult gumiabroncstól egy krokodilt az indonéziai Szulavézi szigetén kedden.

Korábban nemzetközi állatszakértőknek és a hatóságoknak sem sikerült elfogni és megszabadítani az állatot az autógumitól. A négyméteres hüllőt, nyakán a gumival 2016-ban látták először, majd tavaly többször is felbukkant a Palu folyóban. A környék lakói attól tartottak, hogy a nyakát szorító teher miatt az egyre növekvő állat megfullad.

Végül a megmentő egy helyi lakos, a 35 éves Tili volt, aki heteken át készült a műveletre. Elmondása szeirnt galambokat és tyúkokat használt csaliként, hogy így csalogassa magához az emberektől tartó állatot. Tucatnyi férfi vonszolta aztán partra az édesvízi krokodilt. Száját bekötözték, fejét egy kendővel letakarták, hogy megnyugodjon és le tudják vágni róla a gumiabroncsot egy fűrésszel. Ezt követően szabadon engedték a ragadozót.

Két éve még felhívást is közzétett a regionális természetvédelmi szervezet, és jutalmat ígértek annak, aki segít a szorult helyzetbe került krokodilnak. Mivel senki nem jelentkezett, az akciót lefújták.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×