eur:
411.78
usd:
395.25
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Az MSZP kockáztathatja parlamentbe jutást az újabb visszalépésekkel

Az MSZP kockáztathatja parlamentbe jutást az újabb visszalépésekkel

Választási együttműködésről tárgyal az MSZP-Párbeszéd és az LMP. Az esetleges újabb visszalépések azt eredményeznék, hogy az MSZP-nek még kevesebb egyéni kerületből kellene összegyűjtenie a parlamenti küszöb átlépéséhez elégséges szavazatot, pedig ez már az LMP-vel való együttműködés nélkül is kihívás a szocialisták számára.

Az MSZP a Párbeszéddel kötött szövetség eredményeként kockázatot kénytelen vállalni, hiszen így minimum 10 százalékos támogatottságot kell szerezniük a választáson a parlamentbe jutáshoz – vélekedett Török Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában. Meglehet az MSZP-Párbeszédnek a 10 százalékos közös listás határ, ugyanakkor azért kétségtelenül ez egy kockázatos vállalkozás – fogalmazott a politikai elemző.

Még kritikusabbá válhat a szocialisták helyzete az LMP-vel tervezett megállapodás eredményeként. Legkésőbb március 15-ig ugyanis meg akar egyezni a választási együttműködésről az MSZP-Párbeszéd és az LMP - tudta meg az InfoRádió.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatóján korábban azt mondta: mostantól van értelme arról beszélni, hogy hol van olyan ellenzéki jelölt, aki megszorongathatja a kormánypártokat. Az LMP Hadházy Ákos szekszárdi körzetében Harangozó Tamás visszaléptetéséről tárgyalhat a szocialistákkal, de sajtóhírek szerint Budakeszin a DK-s Tóth Zoltán visszaléptetését szeretné elérni a párt Szél Bernadett javára. Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője a HírTv-ben azt mondta: pártja a DK-val nem akar együttműködni, legfeljebb közvetve.

Választási matekozás

Jelenleg összesen mintegy 7,9 millió magyarországi lakcímmel rendelkező szavazóval számolhatunk. 62 százalékos választási részvételi arányt feltételezve arra lehet számítani, hogy az szocialistáknak mintegy 513 ezer darab szavazatot kell összegyűjtenie abban az 58 egyéni körzetben, ahol az MSZP-Párbeszéd jelöltje indul. Arról szintén Török Gábor beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a magyar választók csak nagyon ritkán osztják meg szavazataikat, vagyis többnyire arra a pártra voksolnak listán, amelyiknek az egyéni jelöltjéhez húzták be az ikszet.

„A választó ritkán osztja meg a szavazatát, vagy nehezebben osztja meg, és szeret arra a pártra szavazni listán is, akinek a jelöltjére helyben szavaz” – hangsúlyozta az elemző.

Mindez tehát azt eredményezheti az MSZP számára, hogy az említett 58 egyéni körzetben átlagosan 20 százalékos eredményt kellene elérniük, hogy biztosan a parlamentbe kerüljenek.

A 7,9 millió magyarországi szavazópolgár mellett áprilisban 350 ezer határon túli szavazó (magyar állampolgár magyarországi lakcím nélkül) levélben leadott voksára is számítani lehet, de a papírforma szerint tőlük csekély támogatásra számíthatnak a szocialisták.

Ahol pedig független jelöltek indulnak egyéniben, ott az összes ellenzéki párt igyekszik majd "elcsípni" a listás szavazatokat.

Az MSZP számára tehát a választási szövetsége miatt eleve kockázatos helyzet tovább romolhat, ha újabb visszaléptetésekre kerül sor.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×