Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Szíriai menekültek készülnek hazautazni a libanoni fõvárosból, Bejrútból 2025. november 13-án, amikor a libanoni kormány az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fõbiztosságával (UNHCR) együttmûködésben hajtja végre a menekült szíriaik szervezett hazatérésének kilencedik szakaszát. A libanoni biztonsági szolgálat szerint eddig mintegy 400 szíriai menekült hagyta el Bejrútot, és kezdte meg útját Hama, Homsz, Idlib és Rif Dimask  városok felé.
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Történelmi csúcson a belső menekültek száma, Európában is érdekes változás figyelhető meg

Bár a nemzetközi migráció továbbra is meghatározó jelenség világszerte, az érintettek többsége még mindig nem lépi át az országhatárokat – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet elemzője. Gönczi Róbert arra is kitért, hogy Európában nem a belső mozgás, hanem a határokon átívelő mozgás dominál, amit az is bizonyít, hogy 2020-hoz képest 2024 végére több mint 13 százalékkal nőtt a nemzetközi migránsok száma.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése szerint a belső menekültek száma 2024 végére világszerte meghaladta a 83 milliót, ami történelmi rekordnak számít. A tanulmányból egyebek mellett kiderül az is, hogy leginkább a fegyveres konfliktusok, az éghajlatváltozás és a technológiai trendek alakulásai állnak a migrációs hullámok növekedése mögött. Napjaink legnagyobb belső menekültválsága Szudánban zajlik, ahol a lakosság több mint 20 százaléka belső menekült.

Gönczi Róbert az InfoRádióban azt mondta, a migránsok többsége nem lépi át a nemzetközi határokat. Kiemelte, hogy Európában főként a nemzetközi migrációra, azon belül is az interkontinentális migrációra fókuszálnak, ami hatalmas kihívást jelent az egyes országoknak. Globális értelemben viszont a különböző konfliktusok vagy katasztrófák által sújtott területeket vizsgálva az rajzolódik ki, hogy a migránsok – alcsoportjuk a menekültek – többsége az adott országon belül próbál meg új menedéket találni. „Így adódik össze a Nemzetközi Migrációs Szervezet rendkívül informatív és adat dús elemzésén keresztül az említett, több mint 80 milliós történelmi rekordszám” – magyarázta a Migrációkutató Intézet elemzője.

Az IOM adatai szerint Szudánban kényszerültek a legtöbben lakóhelyük elhagyására, mintegy 11,6 millióan.

Ezen a listán Szíria a második 7,4 millió belső menekülttel, majd Kolumbia következik 7,3 millióval. Gönczi Róbert emlékeztetett, hogy Szudánban 2023-ban kiújult a polgárháborús konfliktus, ami azóta is tart, így ott alakult ki a legsúlyosabb migrációs válság a világon. Az érintettek többsége ugyanakkor nem hagyja el Szudánt, hanem az országon belül keres új otthont. Szíriában pedig a 2011 óta tartó konfliktus következményeiként folyamatos politikai instabilitás tapasztalható, és bár már nincs nyílt polgárháború, az elemző szerint továbbra sem lehet tartós békéről beszélni, még Bassár el-Aszad megbuktatása után sem, ezért ott is óriási a belső menekültek száma.

Ha a belső migrációt a nagyobb csoportokra vetítve szemléljük, akkor az elemző tájékoztatása szerint három kategóriába lehet sorolni az érintetteket. Az első csoportba a fegyveres konfliktusok elől menekülők tartoznak, akik az IOM 2024-es adatai szerint 20,1 millióan voltak.

A többség azonban nem háborúk, hanem katasztrófák miatt változtatott lakóhelyet, szám szerint 45,8 millió ember.

Ilyen körülmények lehetnek még például az éghajlatváltozás mellett a földcsuszamlások, áradások, vulkánkitörések is.

Gönczi Róbert hozzátette: a belső migráció nem feltétlenül csak menekülteket érint, hanem lakóhelyet változtató emberek is beletartoznak ebbe a kategóriába, amely révén több százmillió belső mozgást tapasztalható az egész világon, például munkalehetőség, oktatás vagy a jobb életkörülmények elérése reményében.

Az elemző elmondása szerint a világ népességének 3,7 százaléka migráns, az IOM 2024-es adatai szerint 304 millió ember. Európában körülbelül 94 millió nemzetközi migráns élt az adatok felvételének időpontjában, ami több mint 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Gönczi Róbert szerint

ez azért egy érdekes szám, mert Európában nem a belső mozgás, hanem a határokon átívelő mozgás dominál a migráció tekintetében,

így ebben az értelemben „egyedi pozícióban van az európai kontinens”. Az elemző azt a megállapítást is kiemelte a jelentésből, amely szerint nem Európában nőtt a legnagyobb arányban a belső migráció száma, hanem Ázsiában, ahol 79 százalékos emelkedést történt 2020 és 2024 között.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×