Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
zaporizzsjai atomerőmű  / Cooling towers of Zaporizhia Nuclear Power Station in Enerhodar, Ukraine
Nyitókép: OlyaSolodenko/Getty Images

Pontosították, hogy mit talátak el az ukránok Zaporizzsjában

Drón csapódott a délkelet-ukrajnai, orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű egyik turbinacsarnokába szombaton, és károk keletkeztek az épület külső falán - közölte vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X-en.

A NAÜ helyszínen lévő megfigyelői arról is tájékoztattak, hogy a sugárzás mértéke a normális tartományban van a nukleáris létesítmény területén. Az ügynökség az X-en közölte, hogy szakértői csapatának a károk szemrevételezése során óvóhelyre kellett igyekeznie légiriadó miatt.

"A terület átvizsgálása közben a csoportot utasították, hogy vonuljon fedezékbe, mivel a közelben drónok zaját észlelték, és lövéseket adtak le a támadás visszaverése érdekében" - tették hozzá.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója olyan súlyos incidensnek minősítette a szombaton történteket, ami veszélyeztette az alapvető nukleáris biztonsági elveket.

"A nukleáris létesítmények elleni támadások elfogadhatatlanok,

és azoknak véget kell vetni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egy nukleáris baleset nagyon is valós kockázata" - tette hozzá.

A NAÜ tájékoztatása szerint az incidensről az erőmű vezetése értesítette a szervezetet. Az ügynökség zaporizzsjai szakértői csoportja engedélyt kért a sérült épület első kézből történő megvizsgálására. Rafael Grossi "komoly aggodalmának" adott hangot, és kijelentette: "a nukleáris létesítmények elleni támadás olyan, mint a tűzzel játszani".

Az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov szerint az erőmű fontos rendszerei nem sérültek meg. Orosz részről azt állították, hogy

ukrán drón találta el a hatos blokk turbinacsarnokát.

Az ukrán hadsereg visszautasította a vádakat, és a Telegramon közzétett közleményében az esetet "nukleáris zsarolásnak" nevezte Oroszország részéről.

A hat reaktorral és mintegy 6000 megawatt beépített kapacitással rendelkező zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Az erőmű 2022 márciusa óta orosz ellenőrzés alatt áll, reaktorait biztonsági okokból leállították. A NAÜ az orosz-ukrán háború kezdete óta rendszeresen figyelmeztet a létesítmény körüli katonai műveletek jelentette nukleáris kockázatokra.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×