Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Magyar Péter miniszterelnök (b) és Sulyok Tamás köztársasági elnök a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2026. május 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Sulyok Tamás elutasította Magyar Péter felszólítását, nem mond le

Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalos közleményben és videóüzenetben tette egyértelművé, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által szabott május 31-i határidő ellenére sem mond le hivataláról. Az államfő kijelentette, hogy esküjéhez híven, a hatályos alkotmányos rendnek megfelelően a jövőben is ellátja feladatait.

A Sándor-palota és a kormányfő közötti konfliktus a május 31-i határidő lejártával új szakaszába lépett. Az államfő szerint a miniszterelnök nyilatkozatai az állami szervek között szokatlan stílusban megfogalmazott egyoldalú utasítások, amelyek hátrányosan érintik a köztársasági elnöki intézmény működését és tekintélyét.

A köztársasági elnök a közösségi oldalán megosztott videójában hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényre tett esküje a teljes magyar politikai nemzethez köti, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt.

„Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben

továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet,

és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet” – jelentette ki az államfő.

A politikai konfliktus háttere és az ultimátum

Magyar Péter már a választási kampányban, majd az április 12-i győzelem utáni első személyes találkozójukon is Sulyok Tamás távozását követelte. A kormány május 9-i alakulóülésén a miniszterelnök beszédében ismét felszólította az államfőt a lemondásra.

A miniszterek kinevezésekor Magyar Péter külön megkérte Sulyok Tamást, hogy ne álljon oda a tárcavezetők mellé a közös fotók elkészítésekor.

Ma pedig Magyar Péter arról beszélt, hogy holnap reggel 8-kor a Sándor-palotába megy. Erről az Infostarton is beszámoltunk.

Mivel Magyar Péter korábban politikai indokokkal követelte a távozását, a Sándor-palota május 29-én bejelentette, hogy a köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult. Az elnök a nemzetközi testület szakértői közreműködését és értékelését kérte a kialakult, az európai alkotmányos értékeket érintő helyzet megoldásához.

Magyar Péter erre reagálva egy hozzászólásban azt állította, hogy egy korábbi, négyszemközti egyeztetésükön az államfő még azt kérdezte tőle, melyik miniszterhez forduljon a lemondásával – írja az index.hu az összeállításában.

Az államfői beszéd után a miniszterelnök azt írta a közösségi oldalán: Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében.

Gyereknapon is csak a havi 6.3 milliós fizetését védi.

Bocsánatkérés helyett.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×