A Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start Program, valamint az azt megelőző befektetési célú lakásvásárlások megmozdították 2025-ben a lakáspiacot. A két program érdemben hozzájárulhat a hazai lakásállomány megújulásához, csak a kedvezményes 3 százalékos jelzáloghitel-konstrukció segítségével évente mintegy 10 ezer új lakás épülhet főleg vidéken és Budapest külső kerületeiben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

A 2023-as visszaesés és a 2024-es stagnálás után idén nagyon felpörgött az ingatlanpiac. A szakemberek már az év elején sejtették, hogy nagy lesz az igény a lakáspiacon az új lakások iránt, mert a prémium magyar állampapírban kifizetett magas kamatokat, kötvényhozamokat átvevő magánszemélyek úgy gondolták, hogy esetleg ingatlanpiacba fordítják át a befektetéseiket.

„Erre csatlakozott rá a lakhatási tőkeprogram, ami a kormányzat nagyon észszerű döntése volt abban a vonatkozásban, hogy növelni kell az új lakások építésének számát. Így azok a professzionális lakóingatlan-fejlesztők, akik a program feltételeinek megfeleltek, mintegy 300 milliárd forint nagyon olcsó, kedvező forráshoz juthattak. És ez csak az önerő, ehhez még a fejlesztők vethetnek fel projekthitelt, beruházási hiteleket, amelyek ennek a hatását megnégyszerezhetik. Ilyen módon több mint 1000 milliárd forint került ki a lakásfejlesztőkhöz. Aztán ezt követte szeptemberben az Otthon Start Program, segítve az első lakást vásárlók helyzetét” – sorolta Takács Ernő. Hozzátette, hogy

több mint 5000 Otthon Start programos szerződést írtak már alá a finanszírozók és az ügyfelek, aminek a hatása már meg is jelent a lakáspiacon,

Budapesten a használt lakásoknál, vidéken pedig berobbant az új lakások piaca.

Az Otthon Start programiroda becslése szerint az elkövetkező öt évben legalább 50 ezer új lakás fog a piacra kerülni ezzel a programmal, ami évi 10 ezer lakást jelent. Ehhez hozzászámolják a fejlesztők által évente megépítendő 15-20 ezer lakást, így összesen 25-30 ezer új lakás létesülhet, ami az egyesület szerint egy stabil, jól működő, kiszámítható, értékálló lakáspiacot jelent, figyelembe véve a teljes, 4 milliós hazai lakásállományt.

Takács Ernő arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az ingatlanfejlesztőknek és elsősorban a lakáspiacnak egy hosszú távú, kiszámítható szabályozási keretrendszerre van szüksége. Nem lehet évente mindig új programokat kitalálni és új célokat meghatározni arra, melyik évben mennyi lakás épüljön.

„Az a jó, hogyha tudjuk ezt a stabil 25 ezer, maximum 30 ezer új lakást szállítani, ehhez hozzá tud szokni a piac, megnyugszik a kínálati-keresleti kapcsolat. Abban bízunk, hogy az Otthon Start Program – akárcsak a babaváró és a csok – évekig velünk lesz, és ennek megfelelően tudjuk tervezni a beruházásainkat. Egy-egy ilyen nagyobb, több száz lakásos lakásfejlesztés előkészítése másfél-két évet vesz igénybe, és aztán a megvalósítás ugyanennyit, ezért nagyon fontos, hogy lássuk előre ezt a 3-5 évet” – fogalmazott az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

Takács Ernő biztos abban, hogy szükség lesz a program optimalizálására. Mint mondta, egyelőre az a konszenzus, hogy haladjon a jelenlegi szabályok szerint a program, és egy, másfél év után legyen értékelés.

„Nézzük meg a számokat, mi volt a kezdeti célja az Otthon Start Programirodának, a kormánynak, a fejlesztők milyen tapasztalatokkal, milyen számokkal szolgálnak, szűrjük le a tanulságokat, és egy-két helyen, egy-két ponton módosítsunk, ha szükséges. Bízunk benne, hogy eljön az idő, amikor ez az optimalizálás megtörténik, és még hatékonyabban tud majd működni a program” – közölte.

Ha az Otthon Start évi tízezer lakást hoz a piacra, és nemcsak a használt lakások piacát, hanem az új lakásokét is megmozgatja, valamint ha stabilizálja az árakat és megáll az ingatlandrágulás, akkor már optimálisan működik,

értékelt a szakember. Akkor lehet dönteni arról, hogy még milyen intézkedéseket lehet hozni, de a program célja egyértelmű: az első lakáshoz jutók támogatása.