Közzétette az első háromnegyed évre vonatkozó eredményét a Budapesti Értéktőzsde. Éves árbevételük jelentősen, mintegy 17 százalékkal nőtt, és meghaladta a 15 milliárd forintot – magyarázta az InfoRádió Reggelinfo című műsorában Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.

A beszámoló közzététele késett, mivel meg kellett várniuk a KELER-t. A tőzsde legfontosabb befektetése a központi elszámolóházban lévő 47 százalékos pakett, így hagyományosan a KELER-rel együtt, az ő számaikat kontextusba helyezve teszi közzé saját beszámolóját a BÉT.

A tőzsdei tevékenység bevételei 17 százalékkal nőttek, ebben jelentős szerepe volt a kereskedési bevételek több, mint 40 százalékos emelkedésének. Tavaly a napi részvényforgalom 11 milliárd forint volt,

idén már 17 milliárd, tehát aktívabb a tőzsde, több forgalmi bevétele van

– mondta el a tőzsdei szakértő.

Viszonylag kevés új kibocsátás volt, így a kibocsátási bevételek mindössze 3 százalékkal nőttek, az információszolgáltatás pedig 7 százalékkal. A BÉT egyébként takarékosan gazdálkodott, a költségekkel „csínján bánt”, EBITDA értéke így 1 milliárd 250 millió forint lett, ez 25 százalékkal több, mint tavaly volt.

A pénzügyi bevételek csökkenése ezt némileg rontotta, hiszen a kamatok lejjebb mentek, illetve több adót is fizet a BÉT. A KELER eredménye is romlott, hasonló okok miatt, 7 százalékkal. Egyébiránt a KELER BÉT-re jutó része az első 9 hónapban 3 milliárd forinttal növelte a BÉT eredményét,

amely így 3,9 milliárd forintra rúgott

– ismertette Korányi G. Tamás.

Ez ugyan 5 százalékkal kevesebb a tavalyi eredménynél, de nem jelent lényeges különbséget. Az éves eredmény viszont el fogja érni, illetve megközelíti az 5 milliárd forintot, tavaly hasonló számok mellett ugyanakkor mindössze 670 milliót fizetett ki osztalékként a BÉT, 124 forintot részvényenként.

Nagy kérdés, hogy most mennyit fog,

mert a 6500 forintos részvényárfolyamhoz ennél magasabb kifizetés dukálna – értékelte a helyzetet a tőzsdei szakértő. Ez nagyon függ ugyanakkor attól, hogy a KELER-nél, amelynek 53 százalékos tulajdonosa az MNB, az osztalékot milyen szinten állapítják meg.

Szintén befolyásolhatja az osztalék mértékét az, hogy az európai szabályozás miatt, jogi okokból egy új, energiatevékenységgel foglalkozó elszámolóházat kellett alapítani. A KELER 2026 végétől ugyanis nem végezhet bizonyos energiapiaci elszámolási tevékenységeket. A BÉT egyébként jelentős méretű, 10 milliárdos készpénzvagyonából ezt az elszámolóházat „fel kell tölteni”. Izgalmas tőzsdeközgyűlés elé nézünk tavasszal – tette hozzá Korányi G. Tamás.