Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.47
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Gubík László, a Magyar Közösség Pártja ifjúsági szervezete, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke beszél a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület Határtalanul Parlament elnevezésű tanácskozásán az Országház Felsőházi termében 2023. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Beneš-dekrétumok: szakmai párbeszédet sürgetnek az utólagos földelkobzások miatt

A Magyar Szövetség kedden a pozsonyi székházába hívta a parlamenti pártok képviselőit, hogy szakmai egyeztetést tartsanak a Beneš-dekrétumok alapján most is zajló utólagos földelkobzások ügyéről. A meghívást végül csak két ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia és a Szlovákia mozgalom fogadta el.

A tanácskozás után a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László hangsúlyozta: nincs szükség hisztériakeltésre, és a kormánypárti állításokkal ellentétben szó sincs Szlovákia felosztásáról vagy történelmi viták újranyitásáról. „Nem kell összehívni a biztonsági tanácsot, senki nem akarja elvenni a trencséni, a bajmóci vagy éppen a krasznahorkai várat” – fogalmazott a pártelnök.

Gubík László szerint a probléma egyszerűen kezelhető: nem magukhoz a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnának hozzá, hanem a 104/1945-ös szlovák rendelet joghatályát kellene megszüntetni, amelyre hivatkozva ma is sor kerülhet utólagos konfiskációkra. A párt saját javaslatát tárgyalási alapnak tekinti, és nyitott az alternatív megoldásokra is.

A keddi találkozón jelen volt Grendel Gábor, a Szlovákia mozgalom parlamenti képviselője. Szerinte a helyzet ma azért vált újra problémává, mert a Szlovák Földalap vezetése a kormányváltás után ismét elindította az elkobzásokat, amelyeket korábban leállítottak. „Ha valaki felelős az igazságtalanságért, az a jelenlegi kormány” – mondta Grendel.

Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője a politikai riogatást nevezte felelőtlennek, és hangsúlyozta: a Beneš-dekrétumok megnyitásáról szó sincs, de a mai napig tartó jogbizonytalanságot meg kell szüntetni. „Nyolcvan évvel a háború után nem megengedhető, hogy derült égből elvegyék valakinek a földjét” – fogalmazott. Dubéci szerint a törvénymódosításnak jelenleg nincs realitása, mert az ellenzéki javaslatokat a parlament meg sem tárgyalja. A rendezést inkább az államfői hivatal kezdeményezésétől várja. Peter Pellegrini köztársasági elnök korábban ígéretet tett egy szakmai munkacsoport létrehozására, de ez mindeddig nem indult el.

A Magyar Szövetség kész lenne részt venni ebben a munkacsoportban, de Gubík László szerint egyelőre ők sem látnak konkrét előrelépést. Abban azonban bíznak, hogy a jövőben a kormánypárti képviselők is hajlandók lesznek leülni az asztalhoz, és folytatódhat a szakmai párbeszéd.

A párt javaslatát időközben más ellenzéki pártoknak is elküldik véleményezésre. A kormánypártok – &a Smer, a Hlas és az SNS – azonban nem vettek részt a mostani egyeztetésen, az SNS elnöke, Andrej Danko pedig korábban jelezte: nem kívánnak tárgyalni a témáról.

A Magyar Szövetség és a megjelent ellenzéki pártok abban egyetértettek: a múlt újraértelmezése helyett a jelen problémáját kell megoldani, vagyis azt, hogy több száz ember rekedt jogbizonytalanságban az utólagos földelkobzások miatt. A téma lezárása szerintük egyetlen módon lehetséges: a szakmai egyeztetések mielőbbi folytatásával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×