Sikerült eloszlatni az Ukrajna ügyében felmerült félreértéseket az orosz–amerikai tárgyalásokon - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a az ukrajnai rendezésről csütörtökön Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.

„Nemrég, amikor itt járt Steven Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottja, a találkozó eredményeként mindkét fél, az orosz és az amerikai is megerősítette az Alaszkában elért kölcsönös megegyezést. (...) E megegyezések lényege, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a blokkon kívüli, semleges, nukleáris fegyverzet nélküli államisági alapokhoz” – mondta.

„Mi egy másik Ukrajnát ismertünk el függetlennek, azt, amely megőrzi semlegességét. Nem pedig azt, amelyik alkotmányában előírja a NATO-ba való belépést”

– tette hozzá. Lavrov szerint a békés rendezés ügyében megjelenő „rengeteg rémhír” megnehezíti a tárgyalások folytatását és akadályozza, hogy megvalósuljanak az amerikai elnök kezdeményezései, amelyek a válság kiváltó okainak megszüntetésére irányulnak.

„El kell ismerni az amerikai vezető érdemeit, aki a Fehér Házba való visszatérése után tényleg nekiállt foglalkozni ezzel a kérdéssel. Értékelésünk szerint őszintén törekszik a konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldására” – hangoztatta.

A Krímet, valamint a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régiót Lavrov Oroszország alkotmányos és szerves részének nevezte.

„Nem területekre van szükségünk. Nekünk az emberek sorsa fontos, akiknek ősei évszázadok óta művelték ezeket a földeket, építették a városokat, utakat, kikötőket. (...) De éppen ezeknek az embereknek a jogait szünteti meg most a kijevi rezsim” – hangoztatta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel közösen módosította az Egyesült Államok eredeti tervét, eltűnt a nemzeti kisebbségek védelméről rendelkező pont.

„Ott az állt, hogy védeni kell a kisebbségek nyelvét és a vallásszabadságot, és az egész náci ideológiát és tevékenységet be kell tiltani. Az európaiakkal való kapcsolatfelvétel után a pontok száma csökkent, és az, amelyik a náci ideológia teljes betiltását követelte, eltűnt” – mutatott rá Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva várja, hogy mi lesz a vége azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Zelenszkij és az EU-országok vezetői, valamint a Trump-adminisztráció folytatnak az amerikai béketervről.

A biztonsági garanciák ügyére kitérve az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva további javaslatokat továbbított Washingtonnak ezzel kapcsolatban.„Ragaszkodunk ahhoz, hogy megállapodás szülessen egy tartós, stabil, hosszú távú békéről, amely biztonsági garanciákat biztosít minden érintett ország számára” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország már 2008-ban javasolta a NATO-nak: készüljön egy jogilag kötelező erejű szerződést a kollektív biztonsági garanciákról. Négy évvel ezelőtt Moszkva újra felvetette ezt a kérdést.

„A javaslatok, amelyeket 2021 decemberében továbbítottunk az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, teljes mértékben aktuálisak maradnak, és kiindulópontként szolgálhatnak az ilyen megbeszélésekhez” – fogalmazott.

Kifogásolta, hogy EU-országok egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy mi váltotta ki az ukrajnai konfliktust, csak azonnali tűzszünetet követelnek, hogy időt nyerjenek.

„Stratégiai vereséget akartak mérni ránk, majd diktálni akarták a nyugati feltételeket, az európai fővárosokat érdeklő kérdésekben. De az Ukrajnát felhasználó, Oroszország elleni villámháborús terv kudarcot vallott” – vélekedett.

Idézte Vlagyimir Putyin elnököt, aki szerint ha Európa úgy dönt, hogy háborúba lép, akkor Oroszország készen áll erre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem sző agresszív terveket.

„Készek vagyunk írásban, jogi dokumentumban rögzíteni a szükséges garanciákat. Természetesen kollektív, kölcsönösségi alapon” – jelentette ki.

Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy az ukrán hadsereg veszteségei már rég meghaladták az egymillió főt, és tovább növekednek. „Eddig összesen több mint 11 ezer ukrán katona holttestét adtuk át Kijevnek, és cserébe 201 katonánk holttestét kaptuk vissza” – idézte fel a hadihalott-cseréket.

Lavrov szerint körülbelül száz brit katona vesz részt az Oroszország elleni katonai műveletekben, „miután egyikük meghalt, a brit kormány nem tudta tovább titkolni a körülményeket”.

Lavrov szerint a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.