Szolid bővülés lehet idén, jövőre pedig fokozatos élénkülés indulhat be a magyar gazdaságban. Egyben fokozatosan visszatérhet az infláció a jegybanki toleranciasávba – mondta el Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője az InfoRádióban.
Az idei évre 0,4 százalékos növekedésre számítanak, ezzel kapcsolatban kérdés az, hogy elérhető-e a fél százalék, de a 0,2-0,3 százalékos növekedés sem kizárható. Az MBH Bank elemzői egyébként úgy látják, a 2025-ös év negyedik negyedéve jobb lehet, mint az év eddigi része. Árokszállási Zoltán elmondta, hogy a nagy gyárak, mint az új BMW-gyár, lassan megkezdik a termelést. Emellett kiemelte, hogy megindul az M1-es autópálya felújítása is.
A német ipari számok is kezdenek jobban kinézni az elmúlt egy-két hónapban
– tette hozzá a vezető elemző. A német gazdaság helyzetével kapcsolatban hozzátette, ott egyelőre nem sikerült stabilizálni a helyzetet, de remélhetőleg jövőre már jobb lesz, vannak olyan jelek, amikben „bízhatunk valamennyire”. A globális helyzetet befolyásoló jelentős tényező volt a vámháború, ezzel kapcsolatban bár magasabb vámszinten, de mostanra már stabilizálódik a környezet – mondta el Árokszállási Zoltán.
A vámháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy úgy tűnik, a termelés nem igazán esett vissza világszerte, bár ettől sokan féltek. Ráadásul Európában miközben ment a vámháború, javultak az ipari konjunktúra indikátorai. A német gazdaság élénkítésében mindeközben „nagyon-nagyon” bíznak a vállalatok.
Elmondta ugyanakkor, hogy ez az év „nem úgy sikerült”, mint ahogyan egy évvel ezelőtt számítottak volna rá, erősen estek idén a beruházások. Arra számítottak, hogy ezek idén már stabilizálódni fognak, még ha nem is növekednek, de ez nem következett be. A fogyasztás ugyanakkor „húzta” a GDP-t.
A beruházások és az ipari export oldaláról „nem úgy ment” ez az év, mint amire számítottak
– mondta el Árokszállási Zoltán.
2026-ban a gazdasági növekedés legerősebb támasza a fogyasztás lehet, ami az ideinél is erősebb képet mutathat. Az MBH Bank elemzői a beruházások és az ipar tekintetében is javulásra számítanak, ugyan nem olyan mértékűre, mint a fogyasztás esetében, de minimális növekedés várható lesz – tette hozzá a vezető elemző.
Ezen feltételek teljesülése mellett
jövőre 2,5-3 százalék közötti növekedésre számítanak a magyar gazdaságtól.
Az idei teljes évre várható inflációs értéket 4,5 százalék környékére várják, amennyiben a december „nagyon nagy meglepetést okozna”, akkor ez egytizeddel változhat legfeljebb. A jövő évre 3,5 százalékos érték várható, amely a jegybanki toleranciasávon belül van.
A jövő év első hónapjaiban 3 százalék alatti inflációs számok is elképzelhetőek, viszont ezt követően fokozatos emelkedésre számítanak. A jövő év vége felé pedig átmenetileg újra 4 százalék fölé nőhet az infláció. Az év második felére előrejelzett infláció egyrészt a belső kereslet emelkedésének, másrészt pedig az árrésstop esetleges kivezetésének köszönhető – mondta el Árokszállási Zoltán.
Hozzátette, amennyiben nem kerül kivezetésre az árrésstop-csomag, akkor az infláció is jobban alakulhat, de azt is figyelembe kell venni, hogy a kiskereskedők számára az árrésstop veszteséget okoz, tehát tartósan nehezen lenne fenntartható. A becsléseik erre alapulnak, viszont ha az MNB látja, hogy az inflációs várakozások már lefelé mennek, a tartósabb áremelkedések „kordában vannak tartva”,
akkor a jövő év közepe táján megindulhatnak a kamatcsökkentések.
A forint árfolyamával kapcsolatban elmondta, a következő hónapokban körülbelül ott lehet, mint ami most látható a piacon, az euróval szemben 380-385 közötti szintre számítanak. Hozzátette, tartósan 400-as vagy afölötti euróárfolyamra nem számítanak. Az idei évben egy nem várt forinterősödés következett be, amely elsősorban a Magyar Nemzeti Banknak köszönhető – fogalmazott a vezető elemző.
Árokszállási Zoltán kiemelte, az új vezetés „eléggé világossá tette”, hogy lépéseit erősen az inflációs célt követve fogja meghozni. A régióban a kamatok csökkenő pályán vannak, ezzel szemben az MNB nem csökkentette a kamatot, és ez a forint kamatelőnyét folyamatosan növelte.
Ez a 6,5 százalékos alapkamat tartósan valószínűleg egy kicsit magas
– fogalmazott a vezető elemző. Hozzátette, a következő néhány hónapban léphet majd az MNB a kamatcsökkentés irányába.





