Infostart.hu
eur:
383.83
usd:
333.03
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Gary S Chapman/Getty Images

Újabb helyeken kell mérni a földrengéseket Magyarországon

Ideiglenes mérőállomásokat helyezett el a Csongrád-Csanád vármegyei Csongrád település környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma, hogy a kisebb földmozgásokat is regisztrálhassák.

Az obszervatórium csütörtökön a Facebook-oldalán számolt be az új eszközök telepítéséről. Mint írták, az október 22-én éjjel, Csongrád közelében kipattant 4,1-es magnitúdójú földrengés utórengéseinek pontosabb megfigyelése érdekében két ideiglenes szeizmológiai mérőállomást telepítettek a térségben.

A műszerek segítségével a lakosság által nem érezhető, kisebb utórengések is jól detektálhatók, így ezek helyét és mélységét is meg tudják határozni. Hozzátették: a főrengés óta már több kisebb utórengést észleltek.

"A bővített mérőhálózat adatai hozzájárulnak a térség szeizmicitásának jobb megismeréséhez és a mélyben zajló geológiai folyamatok megértéséhez" - írták.

Az október 22-ei földrengés után a szeizmológiai obszervatórium azt írta a Facebook-oldalán, hogy a 4,1-es magnitúdójú rengés földrajzilag közel esik az idei nyáron Csongrád közelében észlelt földrengéssorozathoz. Ilyen erősségű földrengést gyakran követhetnek kisebb utórengések a következő napokban-hetekben.

Arról is beszámoltak, hogy vizsgálják: a rengés összefüggésben áll-e a nyári eseményekkel, illetve hogy kapcsolódik-e a Magyarország területén azonosított, jelenleg is aktív szerkezeti vonalakhoz.

Mint írták, a nyári csongrádi szeizmikus események előzetes értelmezése szerint azok nagy valószínűséggel nem a jelenleg aktív kelet-északkelet - nyugat-délnyugat irányú zónákhoz köthetők, hanem feltehetően a Pannon-medence rövidülésével összefüggő, arra merőleges, mélyebben fekvő szerkezetekhez. A mostani rengés és az esetlegesen várható utórengések részletes elemzése adhat még pontosabb képet ennek földtani értelmezéséhez - fűzték hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×