A podcast-sorozat első részében Jáksó László és Várkonyi Attila idézte fel a magyar kereskedelmi rádiózás hajnalát, összevetve egymással a kilencvenes évek két nagy hazai, piaci alapú csatornáját, a Danubiust és a Juventust. A vendégek szóltak az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalataikról, és kitértek a rádiózási szokások változásaira, a csatornák alkalmazkodási stratégiáira, valamint saját műsorvezetői élményeikre is – olvasható a NMHH kommunikációs igazgatósága közleményében.

Várkonyi Attila a kereskedelmi rádiók „berobbanásával” kapcsolatban felidézte, hogy a rendszerváltás után néhány évvel, 1994-től a politikai változások eredményeképpen nagyon sok külföldi cég érkezett Magyarországra, akik erőteljes marketinggel törtek be a hazai piacra. Rádiós reklámfelületként ekkor elsősorban a Danubius és a Juventus rádió állt a rendelkezésükre, amely csatornák még jelentős áremelések után is könnyedén el tudták adni a reklámidejüket a tőkeerős vállalatoknak. A rádiós lemezlovas emlékeztett, hogy 1994-ben körülbelül 40 millió forint volt a Juventus rádió auditált bevétele, a következő évben pedig már milliárdos nagyságrendet ért el. A podcast házigazdája, Kalmár Tibor viszonyításképpen felidézte, hogy akkortájt 1-2 millió forintból lehetett venni lakást Budapesten.

A műsorvezető műfajteremtőnek nevezte az adás vendégeit, hiszen Várkonyi Attila „Sztársáv”, valamint Jáksó László „Jáksó HOT20” című műsora egyaránt szokatlan újdonságnak, igazi kuriózumnak számított a maga idejében. A médiaszakértő felidézte, hogy Várkonyi Attila külső helyszínekre kitelepülve interjúztatott sztárokat, gyakran rendkívüli tömegeket vonzva például bevásárlóközpontok megnyitójára egy-egy nevesebb vendéggel. Várkonyi Attila elmondta, hogy több programigazgató is arra számított, hogy a „Sztársáv” bukásra ítélt műsor, mégis sikeressé vált azzal, hogy befogadható és hallgatható formában nyújtott megfelelő mélységű beszélgetéseket.

Jáksó László saját ikonikus műsora kapcsán elmondta, hogy rádiós műsorvezetőként nem volt erős kötődése a zenéhez, inkább beszédközpontú házigazda volt. A rádiós személyiség Peter Sinclair ausztrál programtanácsadó javaslatára ezért zenei slágerlistás műsort indított, amelyben a hallgatók körében legnépszerűbb dalokat játszhatta. Jáksó László az eredeti elképzelést saját ötletei alapján formálta át, így bár valóban a legnépszerűbb zenéket játszotta a műsorban, a Jáksó HOT 20 mégsem slágerlista lett, hanem a hazai rádiózás történetének egyik legeredetibb és egyben legmegosztóbb újítása.

A podcast vendégei kiemelték, hogy a rádiózás világa egy időben a több zene irányába mozdult el, napjainkra azonban megfordulni látszik a trend: egyre nő a beszédtartalmak aránya, a jelenség elsődleges oka pedig az, hogy felerősödött a hallgatóság igénye az érdemi mondanivalóra. Várkonyi Attila úgy fogalmazott, hogy egy „podcastes” világot kezdünk élni, amelyben a rádiók is reflektálnak az online beszélgetőműsorok népszerűségére.

A „Rádió 100” első adása már elérhető az NMHH YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts csatornáján. A műsor következő, július 25-i adásában Simándi Irén történész, augusztus 1-jén B. Tóth László, Héder Barna és Rónai Egon, majd augusztus 15-én Komjáthy György emlékezik vissza a hazai rádiózás egy-egy fontos történeti szeletére – zárul a közlemény.