Magyarország elleni politikai lejárató kampány a napokban történt ukrán titkosszolgálati akció, az Ukrajna által erről közzétett felvétel bő egy hónapja készült, és nem véletlen, hogy azt a Tisza Párt honvédelmi minisztert ért támadása után pár órával hozták nyilvánosságra - közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerdán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülését követő sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető jelezte:
a nemzetbiztonsági bizottsági ülésén elhangzottak jelentős részét 50 évre titkosították,
ezért csak azokról az információkról számolhat be, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe. Rögzítette: a magyar szolgálatok már régóta érzékelnek intenzív ellenérdekű tevékenységet az ukrán szolgálatok részéről, azonban ezt a magyar fél nem kívánta napirendre tűzni, és nem kezdeményezett aktív lépéseket, mert nem akarta rontani a két ország helyzetét, viszonyát.
Az ukrán fél azonban egy politikai lejárató kampány céljából múlt pénteken olyan titkosszolgálati vonatkozású közleményt hozott nyilvánosságra, melyet nem egyeztetett a szokásos titkosszolgálati csatornákon, ezért ez a magyar felet is válaszlépésre késztette - mondta.
Kocsis Máté megnevezte azt a két, a budapesti ukrán nagykövetségen külszolgálatot teljesítő diplomatát, akiket Magyarország nemkívánatos személlyé nyilvánított és döntött Magyarország területéről történő kiutasításukról. Ezek Juroj Kenicsit és Dmitro Kisfalusi. Ezen túlmenően beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére került sor Serhij Alekszandrov volt ukrán diplomatával szemben Magyarország és a schengeni térség tekintetében 10 év időtartamra.
Milyen sorrendben történtek az események?
A Fidesz frakcióvezetője az események kronológiai sorrendjét bemutatva elmondta: az ukrán szolgálatok bő egy hónapja már elkészítették a videójukat az állítólagos magyar kémekről, azonban ezt csak múlt héten pénteken, május 9-én hozták nyilvánosságra, azt követően, hogy május 8-án Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, és a Tisza Párt más politikusai "egy összevágott felvétellel megtámadták a honvédelmi minisztert". Kijelentette: "Ruszin-Szendi Romulusz az ukránok kezére játszik" ezzel a hangfelvétellel, ami a magyar honvédelmi minisztert úgy állítja be, mintha háborúra készülne.
"Ezt követően, pár órával később kihozza az ukrán sajtó azt a felvételt, amelyet már egy hónappal korábban elkészített az állítólagos magyar kémekről, mindezt azzal a szándékkal teszi, hogy alátámassza az egy nappal korábbi, vagy pár órával korábbi Tisza Pártos állítást" - fogalmazott.
Jelezte: ezt követően ellepték a közösségi média felületeit olyan anyagok, amelyek magyar páncélozott járművek vonulását mutatják be évekkel korábbi felvételek alapján. Szerinte ezt szintén annak érdekében tették közzé, hogy a NATO tag Magyarországot a nemzetközi közvélemény előtt is úgy állítsák be, mintha Ukrajna támadására készülne.
Kocsis Máté arra is kitért:
az állítólagos kémekről szóló ukrán videó közzétételének napján a magyar titkosszolgálat összekötőjét behívták a kijevi ukrán szolgálati központba, de erről az akcióról nem adtak neki tájékoztatást, ami a hírszerzések nemzetközi együttműködésében teljesen példátlan eset.
Szerinte ebből is világosan látszik, hogy az egész ügy "politikai lejárató akció", hiszen semmilyen szakmai protokollt nem tartott be az ukrán fél, amikor ezt megtette.
Jelezte: a magyar szolgálati válaszlépéssel párhuzamosan a magyar szolgálatok fokozták az ukrán irányú elhárító tevékenységüket és további kiemelt felderítő munka van folyamatban. Hozzátette: az ukrán akció összefüggésben áll időzítését tekintve a magyar kormány által kezdeményezett ukrán EU-s csatlakozást célzó véleménynyilvánító szavazással is.
Úgy összegezett: mindez az eseménysor alkalmas arra a nemzetbiztonsági bizottság értékelése szerint is, hogy az ukrán és az adott esetben nemzetközi közvélemény előtt Magyarországot, mint a NATO egyik tagállamát Ukrajnára katonai fenyegetést jelentő államként mutassák be hamisan, aláásva ezzel hazánk biztonsági és nemzetközi megítélését.
Arra a kérdésre, hogy az ukrán videón valóban magyar kémek szerepeltek-e, Kocsis Máté azt válaszolta:
"felhasználásra került két ukrán állampolgár egy ukrán, Magyarországgal szembeni lejárató akcióhoz".
Arra, hogy tudják-e bizonyítani a Tisza Párt és ukránok közötti összehangoltságot, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: van erre bizonyítékuk, de erről nem áll módjában beszélni, annyit tud elmondani, hogy ismert a szolgálatok előtt a Tisza Párt bizonyos tagjainak az ukrán kapcsolatrendszere.
Ruszin-Szendi Romulusz ügye
A volt vezérkari főnök - a Tisza Párt jelenlegi szakértője - a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt a NATO vezérkarfőnöki ülésein - közölte Barthel-Rúzsa Zsolt, a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón.
Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ukrán kapcsolatrendszerének mélyebb értékelése jelenleg is zajlik, ugyanakkor a honvédelmi miniszter kezdeményezésére lefolytatott belső vizsgálat keretében
a minisztérium bekérte a NATO-tól annak a négy, NATO vezérkari ülésnek az anyagát, amelyen Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként még részt vett az orosz-ukrán háború kitörését követően.
A vizsgálat megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt a NATO vezérkarfőnöki üléseken, nem mondta el a háború további eszkalációjának megelőzését sürgető magyar álláspontot, azt, hogy Magyarország következetesen nem járul hozzá az ország területén keresztüli fegyverszállításokhoz, és hogy a harcok azonnali beszüntetését és a konfliktus tárgyalásos úton való rendezését szorgalmazza - közölte Barthel-Rúzsa Zsolt.
Ruszin-Szendi Romulusz a háború kitörését követően a NATO vezérkari főnöki ülések során egyetlen alkalommal sem képviselte a mandátumban foglalt, a magyar kormányzati álláspont lényegi elemét képző és Magyarország nemzetbiztonsági érdeke szempontjából kiemelt háborúellenes narratívát - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a volt vezérkari főnök a felszólalásairól készített jelentésekben viszont megjelenítette a mandátum háborúellenes elemeit is, amit a valóságban nem mondott el.
Jelezte azt is: az európai uniós vezérkarfőnöki találkozón Ruszin-Szendi Romulusz a mandátummal ellentétesen nem ismertette az EU ukrajnai misszióját érintő magyar aggályokat.
s