Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
332.88
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2025. május 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Kósa Lajos a volt vezérkari főnökről: "jelentéseket hamisított", tetteinek következménye lehet

Összehangolt lejárató kampány zajlik a magyar kormány és az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás ellen – mondta a honvédelmi miniszter az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának meghallgatásán, ahol a korábbi vezérkari főnök felelőssége is szóba került. Kósa Lajos, a testület elnöke szerint a vizsgálatok eredményétől függően bírósági következménye is lehet a történteknek.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a múlt héten hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter azt mondja a kormányról, hogy „szakítunk az eddigi béketevékenységünkkel és a békementalitással, átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szerint ez az Orbán-kormány őszödi beszéde, amely szembemegy a nyilvánosságban kommunikált békepolitikával.

A Tisza Párt elnöke egy lopott hangfelvétellel intézett támadást a Magyar Honvédség, illetve a hazai haderőfejlesztés ellen – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülésén. Mint fogalmazott, „katonához méltatlanul, illojális módon” zsebben elrejtett eszközzel vették fel, mit mondott egy korábbi beszédében. Hozzátette: a beszéd nem volt titkos, „nagyobbrészt nyilvánosságot is kapott”, és szerinte

teljes mértékben összhangban van a magyar kormány régóta képviselt álláspontjával, amely szerint szükség van a magyar haderő fejlesztésére.

A honvédelmi miniszter megjegyezte: összehangolt lejárató kampány zajlik a magyar kormány és Magyarország ellen. Úgy véli, egy „kiforgatott és manipulált” hangfelvételt hoztak nyilvánosságra, amivel véleménye szerint az volt az érintettek célja, hogy „hamis narratívát” terjesszenek a magyar kormányról, és aláássák a kormányzat által „jól érthetően és határozottan” képviselt békepárti álláspontot.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem tartja véletlennek, hogy a hangfelvétel közzétételének másnapján ukrán részről „megalapozatlan vádakkal titkosszolgálati akció” indult a magyar kormány ellen, amely megfogalmazása szerint „szinte azonnal szokatlanul nagy médianyilvánosságot” kapott. Mint mondta, politikai beavatkozás nélkül egy ilyen eljárás nem történhetett volna meg, és

„jól láthatóan tovább segítette az előző nap elindított narratíva felépítését”.

A honvédelmi miniszter szerint Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök felelősségét is felvetik a történtek, ugyanis korábbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy kapcsolatban van ukrán katonai vezetőkkel, akinek a telefonszámai is megvannak a volt vezérkari főnöknek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: „ezen a láncon keresztül jól detektálható, miképpen ér össze egy ellenzéki párt akciója és egy Ukrajnából irányított politikai motivációjú titkosszolgálati akció”.

A tárcavezető a bizottság parlamenti ülésén azt mondta, a lejárató kampány célja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás, a Voks 2025 megzavarása, az emberek elbizonytalanítása, illetve a magyar kormány „hitelének és szavahihetőségének aláásása”.

Kósa Lajos: nem maradhatnak következmények nélkül a történtek

Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke az ülés után arról beszélt, hogy a vizsgálatok eredményétől függően akár bírósági következménye is lehet az egykori vezérkari főnök tevékenységének. Megjegyezte: a magyar államrend szerint a mindenkori honvédelmi miniszter utasításaival a vezérkari főnökön keresztül irányítja a Magyar Honvédséget. Kósa Lajos szerint a volt vezérkari főnök figyelmen kívül hagyta ezt a rendet, és „jelentéseket hamisított meg”.

A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke azt gondolja, ez olyan mértékű függelemsértés, ami példátlan, főleg abban a tekintetben, hogy mintha azt sugallná, hogy Magyarország nem polgári demokrácia, hanem „a kormánytól függetlenül irányítaná a vezérkari főnök a honvédséget”. Kósa Lajos szerint ez „tűrhetetlen”, és hozzátette: nem maradhat következmény nélkül mindaz, ami történt. A vizsgálatot követően ennek megfelelően fognak eljárni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×