A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon cégek száma, amelyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat – derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai támogatásával készült felmérésből.

A tanács igazgatója, Márta Irén az InfoRádióban elmondta: a Towards Net Zero elnevezésű kutatást a BCSDH tagjai között végezték. Összesen 152 vállalat tömörül a szervezetbe, de nem mindegyik cég válaszolt a kérdéseikre. A nettó zéró kibocsátási célok elérése érdekében a legfontosabb és a legtöbb cég által használt megoldások közé tartozik a megújuló energiák használata, illetve a különféle energiahatékonysági, energia-megtakarítási intézkedések bevezetése. Márta Irén szerint ezek a legkönnyebben és leggyorsabban megvalósítható megoldások, de hozzátette, hogy sok esetben a teljes üzleti modell átgondolására lenne szükség.

Az ilyen változtatások a sok átszervezés mellett nyilvánvalóan kiadásokkal is járnak, és gyakran egymásnak ellentmondó érdekeket kell összeegyeztetniük a cégeknek, amelyeknek értelemszerűen az a leglényegesebb, hogy rendben legyen a költségvetésük. A BCSDH igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem mindegy, hogy például egy hosszú élettartamú terméknek a hosszú ideig történő használata, illetve szervizelése és javítása jelenti-e a bevételi forrást az adott vállalat számára, vagy egy alacsonyabb minőségű és a minél gyakoribb fogyasztásra ösztönző üzleti modellje van a cégnek.

Márta Irén szerint óriási előrelépés volt, hogy a párizsi klímaegyezmény értelmében 196 ország egyetértett abban, hogy sürgősen cselekedni kell. Mint mondta, azóta

világszerte egyre több cég konkrét célok és akciók megvalósításával dolgozik azon, hogy megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek.

Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás összhatása egyre jelentősebb időjárási extremitásokat vált ki, és egyre gyorsabban változnak, illetve egyre gyakrabban jelentkeznek az olyan jelenségek, mint például a heves esőzések, hurrikánok, tornádók, erdőtüzek, szárazság, óriási hőhullámok. A BCSDH igazgatója szerint mindezek nagyon komoly rizikót jelentenek a cégek, vállalatok működésére nézve is. Számos probléma felmerülhet, például vannak olyan üzemcsarnokok, amelyek nyaranta nem tudják biztosítani az egészséges munkavégzéshez szükséges hőmérsékletet. Természetesen ezeknek az anomáliáknak a feloldása komoly beruházásokat igényel, amelyek újabb terheket rónak a munkáltatókra.

Márta Irén egy időben közeli példát is megemlített: a napokban hurrikánszerű vihar csapott le Nagy-Britanniára, melynek következtében iskolákat, óvodákat, munkahelyeket kellett bezárni és több százezer háztartás maradt áram nélkül. Mint fogalmazott, minden ilyen esemény, következmény rizikó a cégek életében, és a klímaadaptáció éppen arról szól, hogy

fel kell mérni, miként alakíthatók át a folyamatosan változó időjárási körülményekre reagálva úgy a munkahelyi struktúrák, hogy közben folyamatosan biztosított legyen a gördülékeny üzletmenet.

Ahhoz, hogy a klímavédelmi célok elérésében számottevő eredményeket lehessen elérni, a cégeknek dokumentálniuk kell, mit hajtottak végre a fenntartható átállás érdekében. Márta Irén hangsúlyozta: a klímavédelem arról szól, hogyan tudjuk hatékonyan, minél gyorsabban csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió klímavédelmi törekvései jelentős változásokat hoztak a vállalatok működésében. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (​Corporate Sustainability and Responsibility Directive, röviden: CSRD) 2023 januárjában lépett hatályba és 2024-től már kötelező érvényű a nagyvállalatok számára. A CSRD célja, hogy javítsa a jelentések minőségét, összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát az unióban.

A klímavédelmi átállási tervet Magyarországon a pénzügyi és számviteli törvényben rögzítették. Minden érintett cégnek kötelező klímaátállási tervet készíteni, illetve dokumentálniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, továbbá célokat kell kijelölni a csökkentésre vonatkozóan.

A jelentési kötelezettség miatt előbb-utóbb egyetlen vállalat sem ússza meg, hogy foglalkozzon a kérdéssel.

A Scope 1, 2, és 3 kibocsátások különböző aspektusai a vállalatok szén-dioxid kibocsátásának teljes spektrumát fedik le, minden egyes kategória sajátos jellemzőkkel és jelentéstartalmakkal bír. A BCSDH igazgatója elmondta: a Scope 1 kibocsátások az adott cég saját tevékenységéből adódnak. Ez magában foglalja minden olyan szén-dioxid kibocsátást, amely közvetlenül a cég telephelyein, gyáraiban vagy irodáiban történik. A Scope 2 kibocsátások a vállalatok által vásárolt energiából – például elektromosságból vagy távfűtésből – származó közvetett kibocsátásokat jelentik. Ezek olyan kibocsátások, amelyek nem a vállalat közvetlen tevékenységéből, hanem az általuk felhasznált energia előállításából erednek. A Scope 3 kibocsátások pedig azokat a közvetett kibocsátásokat jelentik, amelyek nem a vállalat közvetlen tevékenységéből vagy energiavásárlásaiból erednek.

Márta Irén tájékoztatása szerint a Scope 3 esetében a teljes értékláncon keresztül kell ügyelni a kibocsátás csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy az adott vállalat a beszállítóit is felszólítja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és együtt próbálják meg elérni a kitűzött célokat, sőt még a vevők edukálása is szerepet kap ezen a téren.