Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Woman judge hand holding gavel to bang on sounding block in the court room.
Nyitókép: Nathaphat/Getty Images

BDSZ: nem lehetett tovább halogatni az illetményemelést

Megfelelő mértékűnek tartja a bírák és az igazságszolgáltatási alkalmazottak pénteken bejelentett háromlépcsős illetményemelését a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Osvald Csilla azt reméli, hogy ez a munkaerő megtartásában is segít majd.

A Bírósági Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint nem lehetett tovább halasztani a bírák és az igazságszolgáltatási alkalmazottak illetményemelését. Osvald Csilla erről közvetlenül azután beszélt az InfoRádióban, hogy az igazságügyi miniszter bejelentette a háromlépcsős béremelést.

„Mint ismeretes, három év telt el fizetésemelés nélkül. Voltak reményeink, hogy ez egy rögtön megvalósuló, 35 százalékos emelés lesz, de tudomásul kell venni az ország gazdasági helyzetét. A beígért összeg megfelelő, és nekem, mint a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének a vezetőjeként nem volt más opció, mint hogy ezt a megállapodást, ezt a javaslatot támogassam” – fogalmazott.

A Bírósági Dolgozók Szakszervezetének elnöke előrelépésnek értékelte az illetményemelést. Osváth Csilla azt reméli, hogy ez a munkaerő megtartásában is segít majd az igazságszolgáltatásban.

„Az irányelvekkel kapcsolatosan azt gondolom, hogy még tárgyalási alapnak kell ezeket elfogadni, és nagyon remélem, hogy akár a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének a bevonásával tovább tudjuk tárgyalni, és tudunk azon dolgozni, hogy ezek megfelelő formában jelenjenek meg. Ami egyébként akár a szakszervezet sikereként is megfogalmazható, az az új bértábla. Ezt az érdekképviseletek közül mi nagyon-nagyon régóta hangsúlyoztuk” – emelet ki.

Folyamatosan kopik a bíróság történelmileg kialakult szerepe – fogalmazott Osvald Csilla, aki szerint a digitalizáció nem veszélyezteti az intézményt. Úgy vélte, ahogyan a bírák, úgy az igazságügyi alkalmazottak munkájára is szükség lesz a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×