A fecskék számára komoly kihívást jelent a jelenlegi, hirtelen jött ősz eleji hideg idő, mert táplálék hiányában elpusztulhatnak, és etetni sem olyan egyszerű őket. Különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos, szeles időjárásra, mert ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok eltűnnek, a fecskék pedig éhezni kezdenek.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban elmondta: Magyarországon péntek óta áll fenn ez a helyzet. Mint fogalmazott, a repülés az egyik legnagyobb energiaigényű mozgásforma, és például a sarlósfecskék a költési időszakon kívül nem is szállnak le, a levegőben alszanak. Éppen ezért a rossz időben, egy-másfél nap éhezést követően az elsők között a sarlófecskék kezdenek el a talajra hullani, és a rendkívül hosszú szárnyaik, nagy testméretük és rövid, csak kapaszkodásra és kúszásra alkalmas lábaik miatt maguktól nem vagy alig képesek visszaemelkedni a levegőbe.

Orbán Zoltán hozzátette: több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben az idősebb, éhező madarak úgy csökkentik az energiaveszteséget, hogy szorosan összebújnak az eresz alatt vagy az esőtől, széltől védett párkányokra húzódva üldögélnek. Megpróbálnak túlélni, de ha egy-két nap után elfogy az energiatartalékuk, illetve a testükben tárolt zsír, akkor

elkezdik felélni a repülő izmaikat, és a rossz idő beköszöntétől számított második nap második felében vagy a harmadik napon már nem tudnak repülni.

Egyszerűen elfogy az erejük, és ilyenkor általában tömegesen leszállnak az úttestre. „Amikor kézzel meg lehet fogni egy fecskét, az az éhenhalás előtti utolsó állapot” – állapította meg a szóvivő.

Figyelmeztetett, hogy ha fecskék ezrei, tízezrei kerülnek ilyen állapotba, akkor egyszerűen nincs arra emberi kapacitás, hogy egyesével megmenthessük a bajbajutott madarakat. Rendkívüli hidegfrontok a korábbi évtizedekben, évszázadokban is rendszeresen érkeztek, a fecskehullást a szélsőséges időjárás-változások okozzák.

Orbán Zoltán kiemelte, hogy a két-háromezer évvel ezelőtti időkben még csak százévente háromszor volt hasonlóan szélsőséges idő, mint például most. Akkoriban a teljes fecskeállománynak akár több mint a fele is elpusztulhatott, mégsem bizonyultak végzetesnek az éghajlati viszonyok, mert volt 30-40 évük a madaraknak a regenerálódásra.

Ezzel szemben napjainkban – különösen az ezredforduló óta – az a helyzet, hogy a civilizációs ártalmak, változások (például a nagyüzemi mezőgazdaság vagy az állattartás visszaszorulása), valamint a klímaváltozás hatásai,

az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek nagyon rosszul érintik a madárvilágot, és azon belül különösen a fecskéket.

Ha a földre leesett fecskét találunk, a szóvivő azt tanácsolja, hogy próbáljunk meg segíteni rajta az otthonunkban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján részletesen leírják, melyek ilyenkor a legfontosabb teendők. Ezek közül az egyik legfontosabb a fecskeetetés, melynek alapvető eszköze a legömbölyített végű csipesz, aminek a segítségével leforrázott lisztkukaccal vagy nedves macskatáppal is megetethetjük a bajbajutott madarakat.

Orbán Zoltán megfogalmazása szerint „a sok kicsi sokra megy alapon lehet igazán hatékonyan segíteni”, mert ha több száz, több ezer fecskét bevisznek a madármentő állomásokra, akkor viszonylag sok legyengült, rossz állapotban lévő fecske életét tudják megmenteni.

„Egy napnak nincsen annyi órája, hogy ennyi madarat kézből meg lehessen etetni. Az a szomorú valóság, hogy azok az elpusztult vagy a földön szenvedő fecskék, amiket elborzadva láthatunk az úton, a jéghegy csúcsát jelentik. Jelenleg több millió fecske tartózkodik Magyarországon, jelentős részük nem lakott területen, nem épületeknél, védett helyeken gyülekezett az elmúlt napokban, hanem

nádas, mocsaras területeken vannak és próbálnak túlélni, ahol azonban nem adott a segítség esélye vagy lehetősége”

– mondta a szóvivő.

Az épületekre vagy azok közelébe (kerítésre, vezetékekre) ülő fecsketömegek esetében valódi segítséget jelent a garázs, melléképület, lépcsőház, istálló megnyitása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület javaslata szerint tartósan csapadékos idő esetén, illetve éjszakára nyugodtan be is zárhatjuk a madarakat ezekbe a melléképületekbe. A fecskék így melegben tudják átvészelni a rossz időt. Amint eláll az eső, nyissuk ki az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni. Ezzel a módszerrel akár madarak ezreinek is hathatós segítséget tudunk nyújtani.

Mivel a fecskék repülő, mozgó rovarokra vadásznak, a nem mozgó darabolt marhahús, nedves macskakonzerv, túró-reszelt sajt-főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem ismerik fel, hogy az ehető. Emiatt érdemes lisztkukacot is tenni ezekre, hátha ez rávezeti a madarakat a táplálék felismerésére. Ha a kifejlett fecskék már annyira legyengültek, hogy kézzel megfoghatók, akkor őket is a fiókákhoz hasonló módon, a lakás melegében, dobozban tartva, kézből etethetjük az időjárás kedvezőbbé válásáig.