Amikor vadelütésekről van szó, akkor sokak fejében az a kép él, hogy autópályákon nem találkozhatnak vadállatokkal, de ez tévedés, egy rossz beidegződés. Mivel az autópályát nem mindenhol védi kerítés, nincs "hermetikusan" körbezárva, ezért nem lehet kizárni, hogy állatok betévedjenek az útpályára – mondta Szimicsku László, az autópályák többségét működtető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója az InfoRádióban.

Idézte az útügyi műszaki előírás vonatkozó részét: "közlekedésbiztonsági szempontból a védőkerítés feladata az állatelütéses balesetek számának és súlyának csökkentése. Védőkerítés a leggondosabb tervezés, kivitelezés és karbantartás esetén sem képes teljes védelmet biztosítani, mivel

a vízelvezető árkok keresztezésénél, a csomópontokban, hidak közelében a kerítés folytonossága szükségszerűen megszakad.

Ezeken a pontokon a vadon élő, illetve elkóborolt háziállatok az út területére való bejutása műszakilag teljességgel nem zárható ki, és itt a vadon élő, illetve elkóborolt háziállatok feljuthatnak a védett szakaszra."

Vagyis például ott is, ahol az autósok fel- és lehajtanak, a vadállatok bejuthatnak az autópályákra, autóutakra. Ráadásul vannak olyan állatok, amelyek berepülnek vagy beássák magukat a kerítés alatt, esetleg átugranak felette, sőt arra is akadt példa, hogy valaki szándékosan vagy véletlenül elengedte a háziállatát valamelyik pihenőhelyen – tette hozzá az igazgató.

A cég munkatársai folyamatosan vizsgálják a vadkerítések állapotát, és évente kétszer gyalog is végigjárják az autópályákat, hogy ellenőrizzék a kerítések állapotát – mondta az InfoRádióban a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója.

Ha pedig vadelütés történik egy gyorsforgalmi úton, akkor a műszaki mentés után az útellenőrök a balesettől számítva 500-500 méterre mindkét irányban megvizsgálják a kerítés műszaki állapotát. Ha ilyenkor vagy a szokott ellenőrzésnél sérülést látnak rajta, akkor azt órákon belül javítaniuk kell.

Mint Szimicsku László elmondta,

ilyenkor ősszel sokkal jobban mozognak a vadak, de azzal is számolni kell, hogy a KSH adatai szerint 2013-hoz képest 2023-ra már egymillióval több autó közlekedett Magyarországon.

Adataik szerint elvétve ugyan, de előfordulnak vadelütések gyorsforgalmi pályákon.

"A KRESZ-nek két pontja is arra hívja fel a figyelmet, hogy a sofőrnek mindig úgy kell megválasztania a haladási sebességét és a követési távolságot, hogy ha bármi történik, meg tudjon állni. Nyilván egy vadelütés olyan esemény, amelyre – mivel olyan ritkán történik – nem is számítunk, pedig elég csak abba belegondolni, hogy a legtöbb gyorsforgalmi út és autópálya mellett erdős területek vagy szántók vannak, olyan részek, ahol a vadállatok gyakrabban előfordulhatnak" – emelte ki.

Szimicsku László szerint a vadátjárók csökkentik annak a kockázatát, hogy állatok tévedjenek az autópályára. Ezek a felüljárók épp arra készültek, hogy a vadállatok átkelhessenek a gyorsforgalmi út egyik oldaláról a másikra.

"Az állammal kötött szerződésünkben van arra vállalásunk, hogy az új pályák építésénél és a bővítésénél erre külön figyeljünk. Ez azt jelenti, hogy egyeztetnünk kell majd minden területen az adott vadászati társaság képviselőivel, és az általuk jelzett területeken ilyen vadátjárókat, illetve vadriasztókat kell majd telepítenünk" – mondta az MKIF szóvivője.