Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
308.45
bux:
136836.5
2026. április 17. péntek Rudolf
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az önkéntes katonai szolgálatot vállalók eskütétele, valamint a Lynx KF41 harcjárművek átadása alkalmából tartott ünnepség után a Petőfi Sándor Laktanyában 2022. október 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Honvédelmi miniszter: Magyarország teljesíti a NATO elvárásait

Magyarország elkötelezett a NATO-tagsága mellett - jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően csütörtökön.

A honvédelmi miniszter az MTI-t tájékoztatva beszámolt arról, hogy egyre több tagállam tervezi elérni azt a NATO-követelményt, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra. Ezt az elvárást Magyarország már 2023 óta teljesíti, ami nem csak a védelmi szövetség elismerését vívta ki, de garanciája is annak, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar emberek biztonságának szavatolása és a NATO követelményének teljesítése iránt.

Hangsúlyozta: a mostani brüsszeli értekezlet ismételten rávilágított arra, hogy a tagállamoknak jelentősen többet kell beruházniuk biztonságukba. Ez nem egy fájdalommentes folyamat, ugyanakkor

a szükséges képességek biztosításához elengedhetetlen, hogy az összes tagállam teljesítse a tavaly, a vilniusi NATO-csúcstalálkozón megújított védelmi beruházási kötelezettségvállalást,

és minél előbb a hazai összetermékének legalább 2 százalékát költse védelmi célokra - húzta alá.

Elmondta: a miniszteri találkozó kiemelt feladata volt, hogy áttekintse és előkészítse a NATO fennállásának 75. évfordulóját is ünneplő júliusi, washingtoni állam-, illetve kormányfői találkozó védelmi kérdéseit. Ezek közül kiemelkedik a szövetségesek kollektív védelmének erejét és hatékonyságát tovább fokozó tervek véglegesítése is - részletezte.

"A megbeszélésen hangsúlyosan került szóba a védelmi ipari kapacitások bővítésének szükségessége is, amelyben hazánk szintén élen jár, hiszen az ukrajnai háborút megelőzően már megkezdte a hazai védelmi ipari bázis kiépítését. Ennek jelentőségét az eltelt időszak többszörösen is visszaigazolta" - fogalmazott a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta: Magyarország számára kiemelten fontos a NATO keretében tett vállalások teljesítése, akár a képességfejlesztés, akár a műveleti hozzájárulás, akár a pénzügyi kötelezettségek terén. A miniszter kijelentette: "ezzel együtt nem dőlhetünk hátra. Tovább kell folytatnunk a Magyar Honvédség modernizációját, ráadásul a szövetség keleti szárnyán elhelyezkedő tagállamként jelentős részt kell vállalnunk a NATO védelmi képességeinek erősítésében."

Hozzátette: Magyarország prioritásként kezeli a Székesfehérváron települt NATO Közép-európai Többnemzeti Hadosztályparancsnokság további erősítését a másik két keretnemzettel, Horvátországgal és Szlovákiával partnerségben.

A miniszter közölte továbbá, hogy a csütörtöki értekezlet keretében tartott NATO-Ukrajna Tanács ülésén az ukrán védelmi miniszter tájékoztatást adott az ukrajnai helyzetről, ennek kapcsán pedig a szövetségesek áttekintették az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. A tagállamok döntő többsége továbbra is a harc folytatását és a fegyverszállításokat sürgeti - mondta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezzel összefüggésben leszögezte, Magyarország álláspontja változatlan: nem szállít fegyvert, és kiáll amellett, hogy csak a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget a háborúnak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×