Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Facebook/Rakaca-víztározó

Pusztulnak a halak egy kulcsfontosságú víztározóban

A Pátkai-tározóból töltik fel a téli szezonban a Velencei-tavat. Az utóbbinak erre nagy szüksége van, de a tározóban lévő halaknak nem kedvező a folyamat.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dokumentuma alapján a feol.hu azt írja, hogy bár a vízminőség jabult 2022-höz képest, de egyben jelezték a halpusztulás tényét a Pátkai-víztározóban.

Az elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a tározóban lévő algák gyorsan pusztultak a lehűlő vízben, ám oxigéntermelésük kiesése és a tározó magas szervesanyag tartalma miatt a lebontó folyamatok kerültek túlsúlyba, amelynek következményei már a halállományt is befolyásolták, ugyanis

a tározóban oxigénhiány alakult ki.

A tavaly december 19-i vízeresztés tehát ilyen előzmények után – alaposan lecsökkent klorofill tartalom mellett, de oxigénhiányos állapotban - kezdődhetett meg.

A legfrissebb, január 2-i teszt során a Zámolyi- és a Pátkai-tározó elfolyó vizét, a Császár-víz torkolati szakaszát, illetve a Velencei-tóban kialakuló vízminőség változásokat a korábbi tapasztalatok alapján a tó nyugati területein négy ponton mintázták.

A jelentésben szeirnt a tározóban mostanra megnőtt a klorofill koncentráció, az oxigénhiány is elmúlt, mégis jelennek meg az újabb s újabb haltetemek. A gond, hogy ezek az értékek erősen ingadoznak.

A tározónak friss vízre lenne szüksége, vélekednek a horgászok. A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) társadalmi elnöke, Nagy Attila a lapnak elmondta: szerintük nem volt előnyös lépés ismét kiengedni a vizet a tározóból, amely korábban sem volt alkalmas a lehalászásra. Így nem tudták menteni a még meglévő állományt. Be is vallja: a halpusztulást már korábban megjósolták.

Adott víztérfogathoz nagyon jelentős halállomány volt a tározóban. A nagy víztérben kialakult egy olyan halállomány, amelynek az itteni élet komfortos volt, ám ugyanez a mennyiségű hal az egyharmad mennyiségű vízben nem tudja jól érezni magát. "Ellenben a Velencei-tó most „egész jó irányba halad” – vélekedik a szövetség megyei elnöke.

Ha csapadékos tavasz érkezik,

akár a minimális 130 centiméteres vízállást is elérheti a tó, amely vasárnap 117 centis volt.

A tavalyi évet a ponty és a kárász élte túl a tóban, a ragadozó állomány azonban visszaszorult – tette hozzá. A halállománynak tehát – vélekedik a szakember - most nagy problémája nincs a Velencei-tóban.

Fotónk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×