Infostart.hu
eur:
386.25
usd:
331.58
bux:
120277.77
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Facebook/Geberle Berci - BME

Hankó Balázs: majdnem egyharmaddal nőtt a hallgatók száma a felsőoktatásban

Az államtitkár szerint tavalyhoz képest az idén 28 százalékkal több diákot vettek fel az egyetemekre, főiskolákra és ez az elmúlt tíz év legmagasabb száma.

Hankó Balázs hangsúlyozta: a számok azt mutatják, jól működik a megújult felsőoktatás, ami a felvételiben nagyobb szabadságot és felelősséget adott a felsőoktatási intézményeknek. A rugalmas felvételi a magyar gazdaság és társadalom érdekében működik. A felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést.

A 126 449 felvételizőből 94 785-öt vettek fel, és tíz felvett jelentkezőből 8 diák állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, azaz körülbelül 14 ezerrel több diáknak biztosítanak a teljes képzésre vetítve átlagosan hatmillió forint állami ösztöndíjat.

Jelentősen, 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, idén már minden második diákot ilyen intézménybe vettek fel. A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe idén négyezerrel több diákot vettek fel, a Dunaújvárosi Egyetemen 130 százalékkal nőtt a felvettek száma, a kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék.

Hankó Balázs közölte: tartották az ígéretünket, hogy 10 jelentkezőből, 7,5-et felvesznek. Hozzátette:

  • 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre (MTMI) felvettek száma, azaz minden negyedik felvett a MTMI-területre került be.
  • Műszaki területen 44 százalékos a növekedés,
  • az agrárium területén 28 százalékos,
  • a pedagógusképzésben pedig 67 százalékos, vagyis minden második felvett jelentkező a kiemelten preferált szakokra került be.

A pedagógusképzésről elmondta: 10 514 jelentkezőt vettek fel, ami az elmúlt hat év legjobbja "azaz van pedagógus-utánpótlás". Mint mondta, a tanárképzés esetében 29 százalékos a növekedés, mintegy 1500-an osztatlan tanárképzésre nyertek felvételt, emellett 57 százalékkal, közel kétezerre nőtt az úgynevezett rövidciklusú tanárképzésre felvettek száma, akik más képzési területről jelentkeztek át tanárszakra. A tanítóképzésre felvettek száma 94 százalékkal nőtt, és jelentős az emelkedés az óvodapedagógusi képzésben résztvevőknél is.

A gazdaságtudományi területen 22 százalékkal több a felvettek száma.

A kormányzat célja az, hogy munka mellett is lehessen diplomát szerezni, a diploma ugyanis másfélszeres bérszorzót jelent. Hozzátette: idén több mint 20 ezer, 30 évnél idősebb diákot vettek fel, azaz 84 százalékkal növelték a munka mellett tanulni vágyók számát a felvettek között.

Szólt arról is, a felvettek 62 százaléka modellváltó intézményben kezdi meg tanulmányait. A legtöbb diákot az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vette fel. Átlag felett nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma.

Vettek fel 77 éves diákot germanisztikára, 73 évest dizájnernek, 72 évest informatikatanárnak és 70 évest jogásznak.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy pótfelvételi idén is lesz; akit nem vettek fel vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, az még megteheti. A pótfelvételire csütörtöktől lehet jelentkezni elektronikusan, de csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni - fűzte hozzá. Jelezte, a pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik majd ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×