A kilenc éve elhunyt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről neveznek el sétányt Budapest XIII. kerületében; erről a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén döntött.
A XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, a közgyűlés ne nevezzen el sétányt Horn Gyuláról. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint Horn Gyula "konfliktusos személyiség" volt, és azt kérte, ha a képviselők emléket szeretnének állítani neki, azt ne most tegyék, hanem a Ráday Mihály által javasolt két évtized után, "amikor leülepszik egy politikai szereplőnek a tevékenységével (...) kapcsolatos értékítélet".
Tóth József (MSZP) kerületi polgármester elmondta, Horn Gyula 90. születésnapja alkalmából éltek a lehetőséggel, hogy közterületet neveznek el róla. Emlékeztetett: Horn Gyula nem tagadta az 1956-os forradalomban betöltött szerepét, sőt ő hozta nyilvánosságra, emellett Németországban utcát neveztek el róla, történelmi érdemei vannak a harmadik magyar köztársaság megteremtésében és az ország NATO-hoz való csatlakozásában, a szögesdrót lebontásában, a német egyesítésben, a pénzügyi konszolidációban, ezek alapján pedig érdemes arra, hogy közterületet nevezzenek el róla.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy éppen 2011-ben módosult a rendelet, ami alapján most sétányt lehet elnevezni Horn Gyuláról.
Tudjuk, volt olyan, hogy Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt. Amikor utcát nevezünk el róla, amellett is hitet teszünk, hogy a megvallott bűnöket meg lehet bocsátani - jelentette ki a főpolgámester.
A közgyűlés határozott arról is, hogy a XXIII. kerületben a jövőben lesz Weiss Márton utca, Bajtai István utca, Bodzavirág utca, Oázis utca és Szőlődomb utca is.
A közgyűlés a városvezetés javaslatára a főváros likviditásának megőrzése érdekében módosította a költségvetést. Ennek lényege, hogy átstrukturálták az Európai Beruházási Banktól kapott forrásokat, valamint csökkentik tartalékkereteiket, egyben az általános tartalékot is visszaveszik.
A közgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetése végrehajtásáról szóló rendeletet.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a vitában elmondta: 2019-ben a város működési kiadása 216 milliárd forint volt, ez 2021-ben 62 milliárddal több, 278 milliárd volt. A 62 milliárdból 26 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulásként fizettek be a költségvetésbe - és ezzel nettó befizető lett a főváros -, 30 milliárddal nőtt a közösségi közlekedés támogatása, 6 milliárd forint volt a bértömeg emelkedése és az infláció hatása. Hozzátette: csökkent a helyi iparűzési adóból származó bevétele a fővárosnak, míg 2019-ben az ipa-bevétel fedezte a működési kiadás 76 százalékát, 2021-ben alig haladta meg az 57 százalékot. Szólt arról is, hogy jövőre jelentősen, tízmilliárd forinttal megnő a főváros szolidaritásiadó-befizetési kötelezettsége, a mostani 35 milliárdhoz képest.
A képviselők 17 igen és 6 nem szavazat ellenében döntöttek arról, hogy a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. beolvad a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-be, és ezzel befejeződik az egységes fővárosi közműszolgáltató cég létrehozása.
László Imre (DK) XI. kerületi polgármester indítványára a Fővárosi Közgyűlés döntött arról: kezdeményezik a kormánynál, hogy
vizsgálja meg a déli körvasút műszaki tartalma indokolt-e, illetve a célokkal arányos-e a beavatkozás a sűrűn lakott városi térségben.
Karácsony Gergely főpolgármester az ülés kezdetén tájékoztatást adott arról, hogy országgyűlési képviselővé választása miatt lemondott fővárosi listás mandátumáról Gy. Németh Erzsébet (DK) és Láng Zsolt (Fidesz-KDNP). Gy. Németh Erzsébet mandátumát Élő Norbert, Láng Zsoltét pedig Dódity Gabriella vette át.
A szerdai rendkívüli ülést azért kellett megtartani, mert a Fővárosi Közgyűlés rendes májusi ülése határozatképtelenség miatt elmaradt, és ezt akkor Karácsony Gergely a fővárosi koalíciót alkotó pártok vezetői között lévő konfliktussal indokolta. A főpolgármester akkor újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a közelgő önkormányzati időközi választások miatt olyan konfliktus van a Momentum és a DK között, hogy "ma nem tudunk dolgozni".
Wintermantel Zsolt a határozatképtelenséget akkor úgy kommentálta, hogy "a baloldali pártok viszálykodásai és belső konfliktusai miatt Budapest ügyei nem tudnak előre haladni".
