eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Tóth József polgármester leleplezi Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnök szobrát a XIII. kerületi Gyermek téren 2014. július 4-én.
Nyitókép: MTI/Honéczy Barnabás

Sétányt neveznek el Horn Gyuláról

A Fidesz-KDNP fővárosi frakciója nem támogatta a döntést.

A kilenc éve elhunyt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről neveznek el sétányt Budapest XIII. kerületében; erről a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén döntött.

A XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, a közgyűlés ne nevezzen el sétányt Horn Gyuláról. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint Horn Gyula "konfliktusos személyiség" volt, és azt kérte, ha a képviselők emléket szeretnének állítani neki, azt ne most tegyék, hanem a Ráday Mihály által javasolt két évtized után, "amikor leülepszik egy politikai szereplőnek a tevékenységével (...) kapcsolatos értékítélet".

Tóth József (MSZP) kerületi polgármester elmondta, Horn Gyula 90. születésnapja alkalmából éltek a lehetőséggel, hogy közterületet neveznek el róla. Emlékeztetett: Horn Gyula nem tagadta az 1956-os forradalomban betöltött szerepét, sőt ő hozta nyilvánosságra, emellett Németországban utcát neveztek el róla, történelmi érdemei vannak a harmadik magyar köztársaság megteremtésében és az ország NATO-hoz való csatlakozásában, a szögesdrót lebontásában, a német egyesítésben, a pénzügyi konszolidációban, ezek alapján pedig érdemes arra, hogy közterületet nevezzenek el róla.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy éppen 2011-ben módosult a rendelet, ami alapján most sétányt lehet elnevezni Horn Gyuláról.

Tudjuk, volt olyan, hogy Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt. Amikor utcát nevezünk el róla, amellett is hitet teszünk, hogy a megvallott bűnöket meg lehet bocsátani - jelentette ki a főpolgámester.

A közgyűlés határozott arról is, hogy a XXIII. kerületben a jövőben lesz Weiss Márton utca, Bajtai István utca, Bodzavirág utca, Oázis utca és Szőlődomb utca is.

A közgyűlés a városvezetés javaslatára a főváros likviditásának megőrzése érdekében módosította a költségvetést. Ennek lényege, hogy átstrukturálták az Európai Beruházási Banktól kapott forrásokat, valamint csökkentik tartalékkereteiket, egyben az általános tartalékot is visszaveszik.

A közgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetése végrehajtásáról szóló rendeletet.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a vitában elmondta: 2019-ben a város működési kiadása 216 milliárd forint volt, ez 2021-ben 62 milliárddal több, 278 milliárd volt. A 62 milliárdból 26 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulásként fizettek be a költségvetésbe - és ezzel nettó befizető lett a főváros -, 30 milliárddal nőtt a közösségi közlekedés támogatása, 6 milliárd forint volt a bértömeg emelkedése és az infláció hatása. Hozzátette: csökkent a helyi iparűzési adóból származó bevétele a fővárosnak, míg 2019-ben az ipa-bevétel fedezte a működési kiadás 76 százalékát, 2021-ben alig haladta meg az 57 százalékot. Szólt arról is, hogy jövőre jelentősen, tízmilliárd forinttal megnő a főváros szolidaritásiadó-befizetési kötelezettsége, a mostani 35 milliárdhoz képest.

A képviselők 17 igen és 6 nem szavazat ellenében döntöttek arról, hogy a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. beolvad a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-be, és ezzel befejeződik az egységes fővárosi közműszolgáltató cég létrehozása.

László Imre (DK) XI. kerületi polgármester indítványára a Fővárosi Közgyűlés döntött arról: kezdeményezik a kormánynál, hogy

vizsgálja meg a déli körvasút műszaki tartalma indokolt-e, illetve a célokkal arányos-e a beavatkozás a sűrűn lakott városi térségben.

Karácsony Gergely főpolgármester az ülés kezdetén tájékoztatást adott arról, hogy országgyűlési képviselővé választása miatt lemondott fővárosi listás mandátumáról Gy. Németh Erzsébet (DK) és Láng Zsolt (Fidesz-KDNP). Gy. Németh Erzsébet mandátumát Élő Norbert, Láng Zsoltét pedig Dódity Gabriella vette át.

A szerdai rendkívüli ülést azért kellett megtartani, mert a Fővárosi Közgyűlés rendes májusi ülése határozatképtelenség miatt elmaradt, és ezt akkor Karácsony Gergely a fővárosi koalíciót alkotó pártok vezetői között lévő konfliktussal indokolta. A főpolgármester akkor újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a közelgő önkormányzati időközi választások miatt olyan konfliktus van a Momentum és a DK között, hogy "ma nem tudunk dolgozni".

Wintermantel Zsolt a határozatképtelenséget akkor úgy kommentálta, hogy "a baloldali pártok viszálykodásai és belső konfliktusai miatt Budapest ügyei nem tudnak előre haladni".

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×