INFORÁDIÓ
2022. május 27. péntek
Hella

határkerítés

charles michel

támogatás

európai tanács

lengyelország

A litván-fehérorosz határ a litvániai Kapciamiestis településen 2021. július 19-én. Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex 60 határőrt vezényel a litván-fehérorosz határra július 29. és október 6. között, miután a szomszédos Fehéroroszországból idén csaknem 2100 illegális bevándorló lépett be Litvánia területére. Litvánia július elején határkerítés építésébe fogott a közel-keleti és afrikai migránsok áradata miatt a Fehéroroszországgal közös szakaszon. A kerítés a tervek szerint 550 kilométer hosszúságú lesz.

Az EU beszállhat a határkerítések finanszírozásába

Infostart / MTI

Megnyílhat a lehetőség, hogy európai uniós forrásokból támogassák a fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán - írta a Die Welt című német lap csütörtökön az Európai Tanács elnökének varsói látogatásával kapcsolatban.

Charles Michel a lengyel fővárosban tett szerdai látogatásán elmondta, hogy az EU a következő napokban megvitatja a "fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon".

A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke arról is tájékoztatott, hogy elkészült a Tanács jogi szakszolgálatának elemzése, amely szerint

a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló "fizikai infrastruktúra", vagyis határkerítések telepítését.

A Die Welt a hírportálján közölt összefoglalóban kiemelte: mindez azt jelenti, hogy látványos fordulat következhet be az EU migrációs politikájában. Előfordulhat, hogy Brüsszel mégis hajlandó lesz anyagilag támogatni a határkerítések építését.

Ha ez valóban megtörténik, komoly politikai vereséget szenvedne Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - tette hozzá a lap, rámutatva, hogy a végső döntést a bizottságnak kell meghoznia, mert csakis a testület szabadíthat fel forrásokat.

A bizottság régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását. Ylva Johansson, a bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja az októberi EU-csúcs után még arról beszélt, hogy nem adnak pénzt ilyen célra, és ezt a testület elnöke is világossá tette a tagországi vezetők előtt.

Ám - tette hozzá a Die Welt - időközben Litvánia és Lettország után Lengyelország is egyre inkább szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim által "államilag szervezett embercsempészet" miatt, és mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. Az EU-s külső határ lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult válsághelyzet miatt pedig végképp hatalmas nyomás nehezedik Ursula von der Leyenre.

Az EU-csúcson már megállapodtak az irányban

Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, hogy a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában kifejezetten leszögezték, hogy "nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat".

Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint "az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre".

Ez a passzus arra kötelezi a Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát, ahelyett, hogy - amint az megtörtént - eleve elkötelezte magát a határkerítések társfinanszírozásának elutasítása mellett - írta a Die Welt.

Hozzátették: tagállami körök ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak, hogy nem lesz képes egyedül finanszírozni a határkerítést Litvánia, amelynek csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.

Nyitókép: MTI/EPA
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018