Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
A litván-fehérorosz határ a litvániai Kapciamiestis településen 2021. július 19-én. Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex 60 határőrt vezényel a litván-fehérorosz határra július 29. és október 6. között, miután a szomszédos Fehéroroszországból idén csaknem 2100 illegális bevándorló lépett be Litvánia területére. Litvánia július elején határkerítés építésébe fogott a közel-keleti és afrikai migránsok áradata miatt a Fehéroroszországgal közös szakaszon. A kerítés a tervek szerint 550 kilométer hosszúságú lesz.
Nyitókép: MTI/EPA

Az EU beszállhat a határkerítések finanszírozásába

Megnyílhat a lehetőség, hogy európai uniós forrásokból támogassák a fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán - írta a Die Welt című német lap csütörtökön az Európai Tanács elnökének varsói látogatásával kapcsolatban.

Charles Michel a lengyel fővárosban tett szerdai látogatásán elmondta, hogy az EU a következő napokban megvitatja a "fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon".

A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke arról is tájékoztatott, hogy elkészült a Tanács jogi szakszolgálatának elemzése, amely szerint

a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló "fizikai infrastruktúra", vagyis határkerítések telepítését.

A Die Welt a hírportálján közölt összefoglalóban kiemelte: mindez azt jelenti, hogy látványos fordulat következhet be az EU migrációs politikájában. Előfordulhat, hogy Brüsszel mégis hajlandó lesz anyagilag támogatni a határkerítések építését.

Ha ez valóban megtörténik, komoly politikai vereséget szenvedne Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - tette hozzá a lap, rámutatva, hogy a végső döntést a bizottságnak kell meghoznia, mert csakis a testület szabadíthat fel forrásokat.

A bizottság régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását. Ylva Johansson, a bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja az októberi EU-csúcs után még arról beszélt, hogy nem adnak pénzt ilyen célra, és ezt a testület elnöke is világossá tette a tagországi vezetők előtt.

Ám - tette hozzá a Die Welt - időközben Litvánia és Lettország után Lengyelország is egyre inkább szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim által "államilag szervezett embercsempészet" miatt, és mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. Az EU-s külső határ lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult válsághelyzet miatt pedig végképp hatalmas nyomás nehezedik Ursula von der Leyenre.

Az EU-csúcson már megállapodtak az irányban

Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, hogy a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában kifejezetten leszögezték, hogy "nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat".

Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint "az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre".

Ez a passzus arra kötelezi a Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát, ahelyett, hogy - amint az megtörtént - eleve elkötelezte magát a határkerítések társfinanszírozásának elutasítása mellett - írta a Die Welt.

Hozzátették: tagállami körök ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak, hogy nem lesz képes egyedül finanszírozni a határkerítést Litvánia, amelynek csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.

Címlapról ajánljuk
BL-döntő élőben: Paris Saint-Germain–Arsenal

BL-döntő élőben: Paris Saint-Germain–Arsenal

A PSG másodszor vagy az Arsenal először? Melyik gárda nyeri meg a labdarúgó Bajnokok Ligája 2025–2026-os döntőjét Budapesten?

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×