eur:
390.78
usd:
358.98
bux:
72940.89
2024. július 20. szombat Illés
Judges gavel and Themis statue.
Nyitókép: Zolnierek/Getty Images

Nem hagyja annyiban a kormány: az Alkotmánybíróságon folytatódik a gyermekvédelmi népszavazás ügye

Panaszt nyújtott be a kormány az Alkotmánybíróságnak (Ab), miután a Kúria alaptörvény-ellenesnek ítélte az öt kérdés közül az egyiket.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a Kúria október végén – az emberi méltóság védelme mellett kiállva – megtagadta a kormány egyik népszavazási kérdésének hitelesítését.

Orbán Viktor miniszterelnök július végén jelentette be, hogy gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány. A kezdeményezés öt kérdést vonultatott fel:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A TASZ és a Kétfarkú Kutya Párt mind az öt kérdést megtámadta a Kúrián, amik közül az utolsó kérdés nem szerepelhet népszavazáson. A taláros testület többek között arra hivatkozott a döntés indoklásában, hogy ha egy érvényes és eredményes népszavazáson a népszavazásra javasolt kérdésre az „igen” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan jogalkotásra lesz köteles, amellyel minden fiú és lány gyermek részére általánosan, korlátok nélkül „elérhetővé” kell tennie a „nemátalakító kezeléseket”, ez viszont az Alaptörvény rendelkezéseivel ellentétben a születési nemhez való önazonosság védelmét teljes egészében kiüresítené.

A Népszava információi szerint, a kormány most panaszt nyújtott be a Kúria döntése ellen, szerintük ugyanis éppen ez a döntés sérti az Alaptörvényben szereplő tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel „a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve contra legem (törvénnyel szembeni) jogértelmezést folytatott”.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×