eur:
411.7
usd:
395.31
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Gyerekek a nevelőszülői hivatást népszerűsítő országos kampány székesfehérvári állomásán, a Mol Aréna Sóstóban 2019. január 26-án.
Nyitókép: Mónus Márton

Az örökbefogadó szülőket kéne nyitottabbá tenni civil szakértők szerint

A befogadó családra váró gyerekek körülbelül tíz százaléka idáig egyedülállókhoz került, egy törvénymódosítással az ő dolgukat nehezítenék meg, miközben több mint 20 ezren vannak állami gondozásban.

Rosszindulatú hangulatkeltés azt mondani, hogy megbélyegeznénk az egyedülálló szülőket – jelentette ki Novák Katalin a Hetek című hetilapnak. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint az egyedülállók örökbefogadását egyedi miniszteri engedélyhez kötő törvényjavaslattal egy kiskaput zárnak be, hogy homoszexuális párok ezt kihasználva se tudjanak örökbe fogadni – írja a nepszava.hu.

A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a magyarázat érthetetlen, hiszen eddig is a legjobb megoldást kellett megtalálni az örökbefogadásra váró gyermekeknek, vagyis egy házaspárt. Egyedülállók – köztük egyébként nem heteroszexuálisok is – pedig csak akkor válhattak örökbefogadó szülővé, ha nem volt jelentkező házaspár. Ez évente az esetek nagyjából 9-10 százalékában fordult elő.

A várakozók között nagyon sok az egyedülálló nő, többségük az átlagnál elfogadóbb,

tipikusak azok az internetes bejegyzések, hogy korrigálható problémával küzdő, 3-7 év körüli gyereket fogadnának be.

Amikor a kormány bezárja a „jogi kiskaput”, akkor őket is a pályán kívülre küldi a házasságlevél nélkül együtt élőkkel és a szexuális másságukat vállalókkal együtt.

Az évi nagyjából ezer örökbefogadásból eddig 60-100 gyermeket ez a kör vihetett haza, de ha a változások életbe lépnek, kizárólag Novák Katalin családügyi miniszter külön engedélyével tehetik ezt meg. Az örökbefogadást nehezítő szigorítások azért is érthetetlenek, mert évek óta nő az örökbefogadások száma. A 2013-as mélypont, 726 eset után 2017 óta ezer körüli a sikeres egymásra találás, tavaly 1052 volt.

A szakemberek szerint súlyos csúsztatás azzal érvelni – mint ahogy ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tette –, hogy többen várnak gyerekre, mint ahány örökbe adható gyermek van a rendszerben, mert a kereslet itt messze van a kínálattól. Egy korábbi felmérés szerint

az örökbe adható gyerekek 69 százaléka 10 év fölötti, 24 százaléka 3-10 év közötti és csak 7 százaléka 3 év alatti, miközben a szülőnek jelentkezők 75 százaléka csak ilyen kicsit szeretne,

6 éven felülit már csak 3 százalék vállalna.

Ráadásul a jelentkezőknek mindössze 20 százaléka fogad el roma gyereket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben 1972 gyerek szerepelt az örökbefogadhatók listájában, közülük három év alatti azonban csak 283 volt. Az 1078 tíz évnél idősebbnek és a 657 fogyatékos gyermeknek alig volt esélye, hogy egy család befogadja. Utóbbiak közül mindössze hetet vittek haza. Ezek a kizáró vélemények vezetnek oda, hogy egyre több gyerek kerül külföldre, ahol elfogadóbb a környezet.

Molnár László, a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület munkatársa teljesen abszurdnak tartja, hogy méltányossági alapon válogassanak a jelentkezők között és nem tartja kizártnak, hogy a lépés névházasságokba kergeti a gyermekre vágyókat. Számításai szerint jelenleg nagyjából

23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, 70 százalékuk nevelőszülőknél, a többiek otthonokban,

de mindegyik megoldás kisebb biztonságot jelent, mint ha örökbe fogadnák őket, hiszen ott az érzelmi mellé jogi biztonságot is kapnak.

Hozzá hasonlóan Székely Zsuzsanna, az örökbefogadó családokat segítő legrégebbi hazai civil szervezet, a Mózeskosár Egyesület elnöke is azt gondolja, nem a törvényeket kellene szigorítani, hanem

az örökbefogadó házaspárokat elfogadóbbá tenni,

s ebbe a lassú szemléletformálásba kellene befektetni pénzt, paripát, fegyvert, szakembereket. Ezzel nemcsak adós a kormány, hanem szembe is megy vele.

Székely Zsuzsanna etikailag ugyan nem tartja helyesnek, de szerinte egyedi méltányosságnak akkor lehetne esetleg helye, ha a gyermekotthoni gondozó, vagy gyakoribb esetben a nevelőszülő akarja örökbefogadni a gyereket. Nevelőszülő ugyanis lehet egyedülálló, akár 4-5 gyermekről is gondoskodhat, a kizárás csak az örökbefogadásra vonatkozik.

Idén harmadszor módosítja a kormány az örökbefogadás szabályait.

Székely Zsuzsanna, a Mózeskosár Egyesület elnöke épp azt találja a legfurcsábbnak, hogy a törvényhozók véleménye hónapról hónapra változik. Milyen szakértők állnak a kormány mögött – kérdezi –, akik ilyen gyorsan képesek átformálni az álláspontjukat, ráadásul a legújabb ötletnél, a miniszteri méltányossággal sem jó helyen akarnak beavatkozni.

A megszokott menetrend az, hogy a gyermekre vágyó bejelentkezik a területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz (tegyesz), ott felveszik a kérelmét, kap egy másfél-két órás tájékoztatást, hogy egyáltalán elinduljon ezen a rögös úton. Ha vállalja, akkor lesz környezettanulmány, ha van együtt élő párja, annak szűkebb körű ez a bemutatkozás, de neki is részt kell ebben venni, majd pszichológiai alkalmassági és egészségügyi vizsgálat következik, és a mindezt figyelembe vevő összesített javaslatot a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elküldi a gyámügyi hivatalba, ahol megszületik a határozat, hogy a jelentkező alkalmas, vagy nem.

Ezen a ponton gondolja a minisztérium, hogy az egyedülállók alkalmasságát külön is megnézi, aminek a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint nincs semmi értelme, hiszen a jelölt itt még nem kerül kapcsolatba egyetlen gyermekkel sem, csak beáll a várakozók sorának végére. A dolog akkor válik élessé, ha az örökbefogadási szolgálat egy gyermek elhelyezésére úgynevezett illesztési teamet hív össze. Ha igazán értenének hozzá, Novák Katalinék azt mondták volna – állítja Székely Zsuzsanna –, ezen a ponton nézik meg, valóban indokolt-e, hogy egyedülállóhoz kerüljön a gyermek.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×