Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Látogatók az egri várban az emlékhelyek napján, 2020. augusztus 29-én. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által ötödik éve életre hívott emléknapot, amelyet hagyományosan május második szombatján szokták megtartani, idén a koronavírus-járvány miatt augusztus 29-ére, a mohácsi csata évfordulójára helyezték át. A háttérben a felújítás alatt álló bazilika látható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Ezek voltak októberben a magyarok kedvenc úti céljai

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szombati közleménye szerint októberben - a vendégszám alapján - Budapest, Hajdúszoboszló és Eger volt a legnépszerűbb turisztikai célpont.

Az MTÜ közleményében az áll, az őszi szünetre megélénkülő belföldi vendégforgalomnak is köszönhető, hogy októberben 627 ezer vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, közülük 591 ezer volt hazai és 36 ezer külföldi.

A szálláshelyek 1,6 millió vendégéjszakát regisztráltak, ebből 1,4 milliót belföldi utazók töltöttek el.

A tavaly októberi belföldi vendégéjszakaszám 87 százaléka valósult meg idén októberben. A tizedik hónapban érkezett

összes vendég 91 százaléka ismét vidéki szálláshelyekre utazott,

és ott 1,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vidéken megszálló vendégek 96 százaléka volt hazai, ők a vidéki vendégéjszakák 92 százalékát adták.

A vidéki szálláshelyek közül, szeptemberhez hasonlóan, ismét a szállodák voltak a legnépszerűbbek, az összes vendégéjszaka csaknem felét, 49 százalékát töltötték el itt az utazók. További 33 százalékot egyéb és magánszálláshelyeken, 10 százalékot panziókban, 4 százalékot pedig közösségi szálláshelyeken.

Közölték azt is, a Balaton turisztikai térség mellett, ahol az összes belföldi vendégéjszaka 19 százaléka csapódott le az elmúlt hónapban, a hazai vendégek körében a Mátra-Bükk (14 százalék) és a Budapest környéke (8 százalék) turisztikai térségek, valamint a főváros (9 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

A külföldiek körében továbbra is Budapest volt a legkedveltebb, az összes külföldi vendégéjszaka 44 százaléka itt realizálódott. Ezt követően Budapest környéke (7 százalék), valamint Debrecen és térsége (7 százalék) voltak a leglátogatottabbak a külföldi vendégéjszaka-számok alapján.

Az októberre hatályos rendelkezések alapján turisztikai céllal csak a visegrádi négyek országaiból érkezhettek külföldiek Magyarországra. Üzleti, tanulmányi vagy egészségügyi ellátási céllal azonban más országok állampolgárai is beléphettek. Ezért is lehetséges, hogy

az októberi adatok alapján a legtöbb külföldi Ukrajnából, Németországból, Romániából, Dél-Koreából és Ausztriából érkezett

- áll a közleményben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×