INFORÁDIÓ 
2020. október 23. péntek
Gyöngyi

brexit

egyesült királyság

boris johnson

ursula von der leyen

A kilépési megállapodás egyes pontjainak felülírására alkalmas törvényjavaslatot ismertetett a brit kormány

Infostart / MTI

A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes sarkalatos pontjainak felülírására is alkalmas törvénytervezetet ismertetett szerdán a brit kormány. A javaslat a kormányon belül is heves vitákat szít.

londoni alsóházban szerda délután beterjesztett tervezet célja a hivatalos meghatározás szerint az, hogy Egyesült Királyság belső piacának szabályozási jogköreit az Európai Uniótól teljes mértékben az Egyesült Királyság nemzeteinek kormányaihoz helyezze át.

A javaslat azonban több pontban ellentmond a brexitmegállapodás azon fejezeteinek, amelyek célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. Ennek akkor lenne komoly jelentősége, ha az év végéig London és az EU nem jut megállapodásra egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról. Az erről folyó tárgyalásokon eddig nem sikerült érdemi előrelépést elérni.

Mégis lehet vámhatár?

Az EU-val Boris Johnson brit miniszterelnök kormánya által tavaly októberben elért, átdolgozott brexit-megállapodás külön 64 oldalas csatolmányt tartalmaz arról, hogy milyen szabályozás alapján folyjon a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között.

A jegyzőkönyv célja az, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatárán - kelljen ellenőrzésnek alávetni, amikor december végén lejár a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött átmeneti időszak.

Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának - amely Anglia, Skócia és Wales uniója -, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A különmegállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek "korlátozott számú" elemével. E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.

A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.

Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni.

Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy bizonyos esetekben Észak-Írország és Nagy-Britannia között keletkezhet vámhatár.

A brit kormány által szerdán beterjesztett törvénytervezet célja azonban a javaslat szövege szerint annak biztosítása, hogy az észak-írországi üzleti vállalkozásoknak minden körülmények között akadálytalan hozzáférésük legyen az Egyesült Királyság többi térségéhez, bármiféle külön dokumentációs kötelezettség nélkül.

A törvénytervezet nem mondja ki egyértelműen, hogy a cél a brexit-megállapodás észak-írországi protokolljának felülírása, de azt kifejezetten leszögezi, hogy a javaslatban szereplő szabályozásokat akkor is alkalmazni kell, ha ellentmondanak a brit kormány nemzetközi jogi szerződéses kötelezettségeinek.

A tervezet úgy fogalmaz, hogy a zökkenőmentes belső kereskedelem megőrzését célzó sürgős törvényalkotás nélkül Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban egymással össze nem egyeztethető szabványok, előírások és szabályozások keletkezhetnek, és ezek akadályokat emelhetnek az Egyesült Királyság nemzetei közötti kereskedelem elé.

A tervezet kiemeli, hogy Skócia, Wales és Észak-Írország együttesen 90 milliárd font (36 ezer milliárd forint) értékű terméket adott el 2018-ban az Egyesült Királyságon belüli kereskedelemben.

Mindenhol heves vitákat váltott ki

A törvénytervezetet a kormányzó brit Konzervatív Párton és a kormányon belül is komoly bírálatok érték. A tervezet miatt már kedden lemondott Jonathan Jones, a brit kormány jogi osztályának államtitkári rangú vezetője.

A bírálók szerint a brexit-megállapodásnak sarkalatos pontokban ellentmondó tervezet elfogadása kérdésessé teheti, hogy Nagy-Britannia megbízható nemzetközi szerződéses partnernek tekinthető-e.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán rendkívül aggályosnak nevezte a törvénytervezetet, mondván: a brit kormány a brexit-megállapodás és így a nemzetközi jog megsértésére készül.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt közölte, az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások haladásáért felelős vegyes bizottság rendkívüli ülésének mielőbbi összehívását javasolja azzal a céllal, hogy London ismertesse szándékait a törvényjavaslat miatt felvetődő komoly aggodalmak eloszlatására. "Elvárjuk, hogy London a megállapodás szellemét és minden betűjét maradéktalanul tiszteletben tartsa" - fogalmazott az uniós biztos.

Charles Michel, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében aláhúzta: a mindkét fél által elfogadott és megerősített Brexit-megállapodást teljes körűen alkalmazni kell. A nemzetközi jog megsértése elfogadhatatlan, megtöri a bizalmat, amelyre a jövőbeni kapcsolatok kiépítéséhez feltétlen szükség van - tette hozzá.

A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018